123106. lajstromszámú szabadalom • Villamos megszakítókészülék
2 123100. góbé illesztett rugalmas (67) érintkező, (71) csatlakozó kengyel. A (41) lemezen oldalt (77) füleket alkalmaztunk, amelyeken a (81) rugó támad. Ezekben a f ülekó ben a rajzban fel nem tüntetett működtető szerkezet számára (79) furatok vannak. A (41) lemeznek (85) orra van, mely a (83) szolenoiddal vezérelt (87) kilinccsel dolgozik együtt, úgyhogy a (87) és (85) 10 alkatrészek a rajzolt állapotban a hordozólemezt az azon megerősített kapcsolörudakat, a (81) rugó hatásával szemben bekapcsolt állapotban tartják. Kikapcsoláskor a (87) kilincset szabaddá 15 tesszük, úgyhogy a (81) rugó a kapesolórudakat lefelé húzza, eközben először a (15) és (21) érintkezők válnak el egymástól. A 023) és (25) kapcsolórudak, melyek mint fent említettük, hosszabbak, mint a (3). 20 kiap'csolórúd, csak hosszabb idő eltelte után érintkeznek a (17) és (19) ellenérintkezőkkel. A (9) oltócsövet tígy méretezzük, hogy nagy áramerősségek megszakításakor a leírt szerkezet a (15) és (21) 25 érintkezők közötti ívet hatásosan oltja, még mielőtt a, többi érintkező egymástól elvált volna. Az oltóhatás annak következtében létesül, hogy az ívet a szerkezet közvetlenül a (9) oltócső felülete mellett 3'' húzza, úgyhogy felület elegendő mennyiségű oltógázt ad le. Az oltócső felső (35) vége fuvókaszerűen bővül, lígyhogy az oltócső belsejében veszélyes gáznyomás neon keletkezhet. 85 Kisebb áramerősségek esetén az ív e kapcsolóhelyen rendszerint még nem. alszik ki, úgyhogy a (23) és (25), illetőleg (17) és (19) érintkezők oldásakor ezeken is az első ívvel sorban fekvő ívek kelet-40 kéznek. Ezek az ívek is csak a (64) hasitokban léphetnek fel. úgyhogy az ívek hossza korlátolt és az ívek közvetlenül a (11) ós (13) csövek belső felületei és a kapcsolórudakmak gázt leadó anyagból 45 készült toldatait határoló palást mellett fekszenek. így már kis áramerősségek mellett is nagy mennyiségű oltógáz válik szabaddá, úgyhogy aránylag kis erősségű áramok okozta ívek is1 hatásosan olthatok, 50 A mozgás további folyamán a (62) szigetelőrudak teljes keresztmetszetű részei elérik a (17) és (19) érintkezőket, minek következtében ott a hézag keresztmetszete lényegesen csökken és így az olyan ív is 55 elalszik, amely például igen kis áramerősségek esetén a fent leírt működés közben még nem aludt volna M. A szűk keresztmetszetű közben ugyanis ehhez az oltáshoz elegendő mennyiségű oltógáz válik szabaddá. A (11) és (13) oltócsövek felső 60 végeit (37) dugók zárják le és azokban kis (101, illetőleg (103) furatok vannak, amelyek biztonsági szelepként hatnak és a cső belsejében túlságos nagy gáznyomás keletkezését megakadályozzák. A (11) cső- 65 ben lévő (101) furatok a (13) csőben lévő (103) furatokkal szemben 180°-kai el vannak fordítva. Ezenkívül a két oltóeső között még (105) szigetelőfal van, mely megakadályozza azt, hogy e csövek alsónyílá- 70 sain esetleg kiáramló gáz átütést okozzon. A leírt kapcsolóiszerkezetet szükség esetén még egy megszakítóhellyel, például légközzel soT'baklapesolhatjuk, amely légköz csak az ív lekapcsolása után nyílik. 75 A 4—6. ábrák olyan kiviteli alakot mutatnak, amelynél az egyes oltócsövek koaxiálisán vannak elrendezve. A (117, 119) és (121) kapcsolórudakat a szigetelő (125) közbenső darabok egymással mechanika- 80 san kötik össze, míg a (145), illetőleg (147) kengyelek a villamos összekötő darabok. Ezek a kengyelek a rugalmas faléri ntkezők alakjában kiképezett (111) és (141), illetőleg (113) ós (143) ellenérintkezőket kö<- 85 tik össze egymással. Ha a (161) elektromágneses ütköző a (159) kilincset szabaddá teszi, akkor a kapcsolórudak lefelé mozognak és először a (109) helytálló érintkező és a (117) kapcsolórúd között ^0 keletkezik fényív, amely nagy áramerősség mellett megszakad. A lefelé való mozgás további folyamán a (111) és (119), valamint (121) és (113) érintkezők között az érintkezés megszakad, úgyhogy kisebb 95 áramerősségek esetén, amelyeknél az oltás még nem történt volna meg, itt is fónyívek keletkeznek. Ennél a megoldásnál is a (169) helyeken kisebb átmérőjű összekötőidarabokat alkalmaztunk, úgy- l0 ° hogy a közepes áramerősségeket megszakító bővület keletkezik, mely a kapcsolórudak további mozgása közben, akkor, amikor nagyobb átmérőjű szakaszok az ellenórintlfcezőket elérik, megszűkül, úgy- 105 hogy ezeken a helyeken a legkisebb erősségű áramok is megszakadnak. A találmány a feltüntetett kiviteli példáktól eltérő más alakban is kivitelezhető. A szerkezet bármilyen áranmiemhez alkal- 110 mázható, különös előnyei azonban váltóáram esetén vannak, mert ennél az áramnak a 0-ponton való átmenete idejében az ív különösen könnyen szakítható meg. A találmány ezenkívül előnyösem alkalmaz- 115 ható általánosan kapcsolóknál, különösen