123098. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronáramok erősítésére

123098. bén kialakuló mezőeloszlást mutatja. A potenciálvonalak helyzetéből felismerhető az előretolt elektródarészeik hatása. Az ábra azonban más irányban is ad felvilá-5 gosítást. így abból kitűnik, hogy azok az elektronok, amelyek az első erősítőfoko­zatból indulnak ki, a második erősitőfoko­zat szeikundereimissziós elektródáit túl­nyomórészt azoknak felső részén érik. 10 így a (8) szekunderemisisziós elektródák, alsórészei, a leírt hatás számbavehető megváltoztatása nélkül, szintén helyette­síthetők előretolt, vékony huzalokból álló élektródarészekkel. Ezt a kivitelt a 4. ábra 15 mutatja. Ebben az ábrában (10) a katóda, (11) a második erősítőfokozat szekunder­emiissziós elektródái, melyeknek szélessége azonban kisebb, mint az 1—3. ábrákban feltűntetett elektródarendszerekben. A 20 lemezek első részét a vékony huzalokból készült (12) elektródák helyettesítik, me­lyeket a (11) lemezekkel vezetőileg kötöt­tünk össze. Ezeket az összekötéseket a rajzban szaggatott vonalakkal ábrázoltuk, 25 Teljesen hasonló módon képezzük ki a kö­vetkező erősítőfokozat elektródarendsze­rét. Ha még olyan (13) huzalokat alkal­mazunk, melyek a 2. ábrabeli (7) huzalok­nak felelnek 'meg, akkor ,a mezőeloszlás a 30 4. ábrabeli megoldásnál ugyanolyan, mint amilyen a 3. ábrabeli megoldásnál volt. Az előretolt vékony huzalokból álló elektródarészele kicsiny keresztmetszetük következtében is már csak nagyon kevés 35 elektront vesznek fel. A viszonyok még kedvezőbbekké válnak, ha ezeknek a ré­szeknek közvetlen környezetében a mező különösen erős, mert ez esetben a huzal legnagyobb része mentén az elektronok 40 üstököspályákhoz hasonló pályákon ha­ladnak el az erőretóit elektródarészek mel­lett anélkül, hogy azokat érnék. Ha pozitív elektródarésaek részkapaci­tásának 'fokozása nem kívánatos, akkor 45 az elektródák előretolt részeit külön fe-i sízültség forrásból, például oly telepből hoz­hatjuk a kívánt potenciálra, pnely egyik sarkaival a katódához, másik sarkával az előretolt elöktródarészekhez van kötve. 50 Az 5. és 6. ábrák az előretolt elektróda­rendszer szerkezeti megoldását mutatják. Az 5. ábra a cső nézete. Az •elektródale­mezek valamennyiét a (14) és (15) csillámle­mezek tartják, mely lemezek a cső (16) fa­lára támaszkodnak. Ezt a két csillámtár- 55 csat, melyek alaprajzát a 6. ábra mu­tatja, a (17) huzalkengyel köti össze és rögzíti. A lesillámtárcsák közötti távolsá­got a kengyelre feltóit (18) csövecskék rögzítik. A vékony huzalból készült (19) 60 elektródarészeket a (22) és (23) «sápok út­ján összekötött (20) és (21) lemezek hord­ják, Az anódhnzalok, amelyeket az 5. áb­rában a lemezek elfednek hasonló módon vannak: megerősítve. A 6. ábra a csillám- 65 lemezt mutatja, melyre az elektródaleme­zek támaszkodnak. A (24) hasítékokban vannak a szekunderemissziós elektródák, a (25) hasítékokban a lemezalakú terelő­elektródák megerősítve, míg a (26) fura- 70 tokon a vékony huzalból készült terelő­elektródák hatolnak át. Az anódahuzalo­kat a (27) furatokon vezetjük át. A fent leírt előretolt elektródarészek minden szekunderemisszióval dolgozó elek- 75 tródákkal ellátott esőben előnyösen alkal­mazhatók, függetlenül ezeknek az elek­tródáknak szerkezeti kiképzésétől. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés elektronáramok erősítésére 8C egy vagy több erősítőfokozattal, melyre jellemző, hogy egy-egy erősítő­fokozat elektródái mellett drótalakú elektródák vannak elrendezve, melyek nagyobb potenciálra vannak kap- sí csolva, mint amekkora potenciálja a megelőző erősítőfokozat szekunderemisz­sziós elektródáinak van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy 9( minden egyes erősítőfokozat drótalakú elektródáinak pozitív potenciálja ugyanakkora, mint a közvetlenül kö­vetkező erősítőfokozat pozitív elektró­dájának potenciálja. 91 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti be­rendezés kiviteli alakja, mielyet a drót­alakú elektródák potenciálját szolgál­tató külön feszültségiforr ás jellemez. 4. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti be- 1 rendezés kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a drótalakú elektródaré­szek a hozzájuk tartozó pozitív elektró­dákkal vezetőileg össze vannak kqtve. 2 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertník István.m. kir. szab. bíró. Pallas nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom