123098. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronáramok erősítésére
123098. bén kialakuló mezőeloszlást mutatja. A potenciálvonalak helyzetéből felismerhető az előretolt elektródarészeik hatása. Az ábra azonban más irányban is ad felvilá-5 gosítást. így abból kitűnik, hogy azok az elektronok, amelyek az első erősítőfokozatból indulnak ki, a második erősitőfokozat szeikundereimissziós elektródáit túlnyomórészt azoknak felső részén érik. 10 így a (8) szekunderemisisziós elektródák, alsórészei, a leírt hatás számbavehető megváltoztatása nélkül, szintén helyettesíthetők előretolt, vékony huzalokból álló élektródarészekkel. Ezt a kivitelt a 4. ábra 15 mutatja. Ebben az ábrában (10) a katóda, (11) a második erősítőfokozat szekunderemiissziós elektródái, melyeknek szélessége azonban kisebb, mint az 1—3. ábrákban feltűntetett elektródarendszerekben. A 20 lemezek első részét a vékony huzalokból készült (12) elektródák helyettesítik, melyeket a (11) lemezekkel vezetőileg kötöttünk össze. Ezeket az összekötéseket a rajzban szaggatott vonalakkal ábrázoltuk, 25 Teljesen hasonló módon képezzük ki a következő erősítőfokozat elektródarendszerét. Ha még olyan (13) huzalokat alkalmazunk, melyek a 2. ábrabeli (7) huzaloknak felelnek 'meg, akkor ,a mezőeloszlás a 30 4. ábrabeli megoldásnál ugyanolyan, mint amilyen a 3. ábrabeli megoldásnál volt. Az előretolt vékony huzalokból álló elektródarészele kicsiny keresztmetszetük következtében is már csak nagyon kevés 35 elektront vesznek fel. A viszonyok még kedvezőbbekké válnak, ha ezeknek a részeknek közvetlen környezetében a mező különösen erős, mert ez esetben a huzal legnagyobb része mentén az elektronok 40 üstököspályákhoz hasonló pályákon haladnak el az erőretóit elektródarészek mellett anélkül, hogy azokat érnék. Ha pozitív elektródarésaek részkapacitásának 'fokozása nem kívánatos, akkor 45 az elektródák előretolt részeit külön fe-i sízültség forrásból, például oly telepből hozhatjuk a kívánt potenciálra, pnely egyik sarkaival a katódához, másik sarkával az előretolt elöktródarészekhez van kötve. 50 Az 5. és 6. ábrák az előretolt elektródarendszer szerkezeti megoldását mutatják. Az 5. ábra a cső nézete. Az •elektródalemezek valamennyiét a (14) és (15) csillámlemezek tartják, mely lemezek a cső (16) falára támaszkodnak. Ezt a két csillámtár- 55 csat, melyek alaprajzát a 6. ábra mutatja, a (17) huzalkengyel köti össze és rögzíti. A lesillámtárcsák közötti távolságot a kengyelre feltóit (18) csövecskék rögzítik. A vékony huzalból készült (19) 60 elektródarészeket a (22) és (23) «sápok útján összekötött (20) és (21) lemezek hordják, Az anódhnzalok, amelyeket az 5. ábrában a lemezek elfednek hasonló módon vannak: megerősítve. A 6. ábra a csillám- 65 lemezt mutatja, melyre az elektródalemezek támaszkodnak. A (24) hasítékokban vannak a szekunderemissziós elektródák, a (25) hasítékokban a lemezalakú terelőelektródák megerősítve, míg a (26) fura- 70 tokon a vékony huzalból készült terelőelektródák hatolnak át. Az anódahuzalokat a (27) furatokon vezetjük át. A fent leírt előretolt elektródarészek minden szekunderemisszióval dolgozó elek- 75 tródákkal ellátott esőben előnyösen alkalmazhatók, függetlenül ezeknek az elektródáknak szerkezeti kiképzésétől. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés elektronáramok erősítésére 8C egy vagy több erősítőfokozattal, melyre jellemző, hogy egy-egy erősítőfokozat elektródái mellett drótalakú elektródák vannak elrendezve, melyek nagyobb potenciálra vannak kap- sí csolva, mint amekkora potenciálja a megelőző erősítőfokozat szekunderemiszsziós elektródáinak van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 9( minden egyes erősítőfokozat drótalakú elektródáinak pozitív potenciálja ugyanakkora, mint a közvetlenül következő erősítőfokozat pozitív elektródájának potenciálja. 91 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, mielyet a drótalakú elektródák potenciálját szolgáltató külön feszültségiforr ás jellemez. 4. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti be- 1 rendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a drótalakú elektródarészek a hozzájuk tartozó pozitív elektródákkal vezetőileg össze vannak kqtve. 2 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertník István.m. kir. szab. bíró. Pallas nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató