123088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti emulziók előállítására

123ÖS8. 8 Á két összetevőt, tehát az ezüstvegyüle­teket és ä halogénvégyüléteket különböző módokon vihetjük a hordozó kolloidba. Először áz ezüst-, illetőleg a halogónve-5 gyülét egész mennyiségét visszük a hor­dozó kolloidba, mäjd azután a másik ösz­szétevő szükséges mennyiségét. Áz össze­tevőkét nem kell egyszerre teljes mennyi­ségükben á hordozó kolloidba vinnünk; 10 azok kisebb mennyiségekben is adagolha­tok. Bevihető továbbá ä két összetevő egyidejűleg is, például úgy, hogy a fölös mennyiségben adagolandó össze tevőt gyorsabban visszük bé, miint a másikat. 15 Végül bevihetjük az egyik, Vagy mindkét összetevőt először a hordozó kolloid egy részébe és azután képezzük á hftlogénézüs­töt. A találmány értelmében tehát nem viágyunk a reakció foganatosításának égy }0 bizonyos formájához kötve, azönbaii min­denkor1 ki kell elégítenünk az alapfelté­telt, vagyis äz ezüötsöt fölös mehhyiség­beih kéli tartanunk, ha pozitív töltésű ha­logénézüstöt és á halögénsót fölös meny­!5 nylségberi kell tartanunk, ha negativ töl­tésű halögénezüstöt állítunk elő. Mint ezüstsót célszerűen ezüstnitrátot alkalmazunk, de természetesen más ezüst­végyületek is használhatók. 10 Á találmány szempontjából lényeges az oldószerek megválasztása. Kolloidok oldatai inem valóságos, hanem pseudóolda­tok, vagyis azokat micellák alkotják, ame­lyeknek az oldószerrel szemben felületi 15 töltésük van. Ez a töltés zavarokat okoz­hat, amennyiben a hordozó kolloidok po­laritását visszaszorítja. Azonban azt a látszatot is keltheti, mintha a hordozó kolloid és a halogénezüst töltései kölcsö-0 nősen semlegesítenék egymást, amennyi­ben a halogénezüstöt a hordozó kolloid helyett az azt körülvevő oldószer adszor­beálja. Áz emulzió szárításaikor az oldó­szer elpárolgása következtében ez a felü-5 leti töltés eltűnik. A halogénezüst elveszti kötését és e kötés nélküli állapotában elő­híváskor fátyolt okoz. Oldószerként tehát olyan szereket kell alkalmazni, amelyek oly oldatokat adnak, melyekben a hordozó 0 kolloidnak a halogénezüstöt adszorbeáló hatása zavaró pseudopolaritás nélkül meg­marad. Így például a negatív töltésű acetilcellulózánál előnyösen alkalmazha­tók a következő oldószerek: metilalkohol 5 és más alkoholok, aceton, klórozott szén­hidrogének, a piranton vagy diacetonal­kohol és más alkalmas oldószerek, illetőleg ily oldószereknek más szerves oldó- és szaporítószereikkel való keverékei, vala­mint azok vízzel való keverékei. Ilyen 60 például a víz és aceton keveréke. A halogénezüstnek erősen ellentétes töltésű hordozó kolloidba való bevitelekor fennmaradó maradék töltést arra használ­juk, hogy a találmány szerinti eljárással 05 előállított emulzió fényérzékenységét be­folyásoljuk. Egyébként azonos, a fényér­zékenységet meghatározó tényezőjű emul­ziók annál érzékenyebbek, minél kisebb a maradéktöltés. Adott esetben tehát szüksé- 70 ges, hogy ez a maradéktöltés lehetőleg kicsiny legyen. Ezt vagy azzal érjük el, hogy ellentétes töltésű halogénezüsttel lehetőleg messzemenően feltöltjük, vagy azzal, hogy a maradék töltést más alkal- 75 mas a töltést csökkentő anyagoknak a hordozó kolloidból és a halogéaaezüstből álló aggregátumhoz való adagolásával csökkentjük. így például a hordozó kolloi­dok maradék pozitív töltései savanyú fes- 80 tékanyagokkal, kolloidális fémekkel és más hasonló ihatáeú anyagokkal, maradék negatív töltések értelemszerűen, például kolloidális oxidokkal, vagy hidroxidokkal, bázikus festékanyagokkal, vagy hasonló 85 hatású janyagokkai tompíthatok. Mint fent már említettük, negatív töl­tésű hordozó kolloidból és pozitív töltésű halogénezüstből való emulziók előállítása­kor ezüstsó fölös mennyiségére van szűk- 90 ség, amely a hordozó kolloidhoz ladszoirp­tíve van kötve. E fölös mennyiségnek az emulzió előállításához szükséges szabályo­zásával és az ezüstsó-mennyiségen felüli megválasztásával a találmány értelmében 95 az előállítandó képeket befolyásolhatjuk. Általában ugyanis kisebb fölös mennyi­ség esetén a képek gradációja kevésbé meredek és így a felvételek lágyabbak. A gradációt befolyásoló ezüstsó fölös 100 mennyisége különbözőképen állítható' be. A kívánt fölös menjnyiségről már az emul­zió előállításakor gondoskodhatunk. Cél­szerűbb azonban, ha azt az emulzió előál­lítása után adagoljuk. A szabályozás» 105 adott esetben az utólagos módosítás to­vábbi eszközei a kimosó eljárások, például dialízis, vagy kiesapó eljárások, amelyek például kobaltkloriddal foganatosíthatók ós végül az ezüstsónak ily fémek vegyüle- 110 teivel és sóival való részleges helyettesí­tése, aminők például a tallium, vagy más oly fémek, amelyek a halogénezüstöt szin­tén pozitívan töltik fel. Ezeket a vegyüle­teket már az emulziók előállításakor iada- 115 golhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom