123082. lajstromszámú szabadalom • Töltésbeállító berendezés együttműködő, főleg sínjárművek (vonatok) hajtására való motorokhoz

9 12308 a. járnak a teljes löketnél kisebb fokozatos el­mozgatásával kapjuk, úgyhogy ez elmoz­gatásokat a találmány szerinti berendezés lényegles részeit képező, említett segád-5 emeltyűk közvetítésével sorban visszafelé az első három légheinger (C, B) és (A) külső állásban lévő (teljes lökethosszat vég­zett) dugattyúrudjai határolják. Az (A, B, C) iés (D) léghemgerek, (6a—6d) csavar-10 menetes részeikkel, az egész, herendeiziéis burkolatát képező. (13) tokba vannak be­csavarva s az ábrázolt kivitelben oly el­rendezésűek, 'hogy a hengerek tengelyei, ill. a (3a—3d) dugattyúrudak irányai a 15 rajz síkjában egymással szögeket zárnak be. A (13) tok a (14', 14") és"(14'") csava­rokkal van tartószer kezeién megerősítve, A (3a—3d) dugattyúúrudak a rajz síkjára merőleges helyzetű és a (13) tokbán agya­•in zott (1) löltésszabályozó tengelyre ékelít többkarú (2) tölllcKszabályozó forgattyú (4a—4d) forgattyú karjaira, ill. az e ka­rok végén levő (5a-—5d) görgőkre vagy körkeres ztniietszeitű ütközőikre hatnak s 2.'i ugyancsak az (1) tengelyre van ékelve a (nem ábrázolt) töMésiszabályozó emeltyű­kar, valamint a visiszatérítőí rugóval ter­hiéit (szintén nem ábrázolt kar) is. A (2) forgattyú (la) karja. (15) mutatóméghosz-30 szahbnással van ellátvak mely mutató a for­gattyú forgása közben a (16) skála előltt elmozogva, a beállított töltési fokot jelzi. Mint említve volt, az elsői három, valamint az utolsó állást az (A•—D) légheingerek du-35 gattyúi, teljes löketük végzésié mellett köz­vetlenül létesítik, olymódon, hogy vezérlő szelepével először a,z (A) henger van nyo­más alá helyezve, amikor is e henger (3a) dugattyúrúdja az 1. ábrán pontozva rajízplt 40 helyzetébe kerül s eközben a (4a) for­gattyúkar (5a) ütközőjét a visiszaltérítőtrugó ellenében maga előltt tolva, a (2) íorgaty­tyút megfelelő szöggel elforgatja, majd sorban ugyanily módon a többi léghenge-45 rek lépinek működésbe és forgatják el to­vábbi szögkülömbségekkel a töltésszabá­lyozó forgattyú! — E működésnek meg­felelőiem az A D léghengerek általában különböző löketűiek, minthogy minden, 50 sorneind szerinti későbbi működésű léghen­ger dugattyúrúdjának a Borrend szerint megelőzően, működésbe helyezett léghen­gerek dugattyúrudjai által létesített elfor­gatásakor kívül még a beállítandó saját 55 töltési állásnak megfellelő további elforga­tást is kell végeznie; mindazonáltal, túl­ságos lökethosszaik elkerülése céljából a megoldás, úgy, amint ábrázolva is van, célszerűen olyan, hogy az A—C léghemge­gerek dugattyúrudjai, sorban egymás után, 60 fokozatosan rövidülő forgattyúkarokon tá­madnak, miáltal: a megelőzően működésbe helyezett léghemgerek dugailtyúútjai a ké­sőbb működésbe lépő léghengerek számára a íorgattyúkarok arányában indukálódnak. 6? Ez elrendezésnek egyúttal az a további előinyé is megvan, hogy az összes léghen­gerek egy síkba fektethetők, A negyedik, ötödik és hatódik állásnak az A—C léghengerek valamelyike és a D ?G légbenger közös mukodtete.se által való létesítésére az (1) tengelyen — hozzá ké­pest szabadon forgathatóan — elrendezett (7) emeltyűrendszer (állító emelltyű), s az ennkek (8) bütykével együttműködői (12) 75 kisegítő emeltyű szolgál, mely utóbbi a (13) toknak egy külön (11) íorgáscsapja körül szabadon lengetheibőlen van ágyazva, E (12) kisegítő; emeltyűnek, mint szögemeltyűnek, két emelőkarja van, a karok végein a (12') 8<> és (12") ütközőkkel, melyek közül a (12') ütköző a (7) állító emeltyű említett (8) bütykével, a (12") ütközői pedig a D lég­henger (3d) dugattyúrúdjának végével mű­ködik együtt. A (7) állító emeltyűnek ezen- 85 kívül még az A—C léghengerek mind­egyike számára is egy-egy (9a, 9b), ill, (9c) áillítókarja vain, mely karokba egy négy ál­lítóesiavar (10a, 10b), ii! (10c) Aran becsa­varva. Képzeljük el, hogy a D légheingier 90 dugattyúja, a lég'hemgernek nyomás alá he­lyezése után, belső holtponti állásából meg­indulva a (12) kisegítői emeltyű (12") üt­közőjét maga előtt tolja; ekkor a (12) kisegíta emeltyű az óramutató járásával 95 ellentétes forgásirányban mindaddig sza­badon elforoghat, amíg (12') ütközőjével a (7) állító emeltyű (8) bütykének nem ütközik; etlőjl kezdve pedig, e (8) bütyköt, s ezzel együtt az egész (7) állító. emeltyű- 10' rendszert — szintén az óramutató járásá­val ellentétes forgásirányban — tovább mozgatva, úgy a (12) kisegítő emeltyű, mint pedig a (7) állító emeltyű tovább­íorgása mindaddig lehetséges, amíg ez utób- 10 binak valamelyik állítókarja a hozzá tar­tozó, s eMzietesein már külső holtponti ál­lásában hozott dugattyúrúd végének neki nemi fekszik. A (7) állító emeltyű léhát a (2) töltéssízábályozó forgattyúval ©lí'eintétes H forgásirány mellett működik, s ez ellen­tétes forgásértelmű mozgást közbenső töl­tési állasok létesítésére hasznosítva' kell, hogy az állítókarok ütközésének sorrend­jénél az A—C léghengerek működésbe 11 helyezésével ellentétes sorrendet tartsunk be, vagyis a (7) állító emeltyű visszafelé való forgatásánál először a (9c) állítókárt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom