123082. lajstromszámú szabadalom • Töltésbeállító berendezés együttműködő, főleg sínjárművek (vonatok) hajtására való motorokhoz

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. M A G Y A R KIR Á LYI #S» SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 123082. SZÁM. V/b. OSZTÁLY. — G. 8779. ALAPSZÁM. Töltésbeállító berendezés együttműködő, főleg sínjárművek (vonatok) hajtására való motorokhoz. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Wagg-on- és Hajógyár Részvénytársaság-, budapesti cég*. A bejelentés napja 1939. évi január hó 19-ike. A találmány célja, hogy együttműködő motorok töltésszabályozó emeltyűkarjait betszésszerinti helyről előre meghatározott helyzetbe hozhassuk, s ezáltal pl. több, 5 vonattá összekapcsolt motorkocsi motorjait egy vezető1

állásból úgy tudjuk szabályozni, hogy azok egymás közti egyenlő töltése s ennek folytán egyenlői teherviselése biztosítható legyen. 10 A töltésszabályozó> eimeltyűkarok egyező mozgatását végző és természetesem motoronként külön-külön alkalmazandó taláU-mány szerinti berendezés kettőnél több, sűrített levegői hozzá-, ill. étvezetésére táv-15 vezérlésű, célszerűiéin elektropneuimatikus szelepekkel vannak felszerelve. A léghengerek, sorban egymásután nyomás alá helyezve, teljes löketet végző dugattyúrúdjaikkal, egyirányú elforgatás mellíett, egy 20 (esetleg többkarú) forgattyú (ú. n. töltésszabályozó forgattyú) egyes karjaira, ill. támadási pontjaira hatnak s ezzel az, e forgattyú egyik karját képező, vagy ennek tengelyéről 'közvetlenül vagy közvetve haj-25 tott töltésszabályozó emeltyűkart egyes; töltési alapállásokba hozzák. A berendezéshez ezenkívül további segédemeltyűk js tartoznak, melyek egymás közt, valamint a dugattyúrudakkal és az említett töltéis-30 szabályozó forgattyúval oly működési kapcsólaltbatn állanak, hogy a íéghengerék, legalább kettesével, szelepeik vezérlése s,ze^ rint egymással együtt, vagy qgymás ellen is működtethetőlk. Ezáltal — a segédemel-3f> tyűkkel létesített kémyszerkapcsolat folytán — egyrészt az egyidejűleg működésben levő Íéghengerék dugattyúinak vagy legalább is e dugattyúk egyikének szabad mozgása korlátozódik, másrészt e mozgásoknak a segédameltyűk elrendezésétől és 40 méreteitől függő eredői állanak elő, mely eredő mozgások a töltéisiszábályozó forgaty^ tyút a teljes dugattyúlöketleknek megfelelj szögelfordulások közé eső szögekkel forgatják el. Ilymódon az említett tölltósi ih alapállások közt újabb közbensői töltési állásokat kaphatunk s ezáltal a berendezéssel beállítható állások számát az aikalíinazott légheingerek számához képiest jelentékenyen miegnövelhetjük. A tölitésszahá- 50 lyozó forgattyú egyébként visszatérítő erő (pl. r ugóerő) hatása alá van helyezve, egyrészt, hogy e forgattyú, s ezzel a töltésszabályozó emeltyűkar is minden töltési állásban esetleges továbbíorgással szemben 55 határozott helyzetbe legyen hozható, másrészt pedig, hogy a találmány szerinti berendezést működésien kívül helyezve, az kezdeti (O)-helyzietbe legyen visszaállítható. 60 A találmány két jellegzetes megoldási alakja az 1—2., ill. 3. ábrán látható, míg a 4—6. ábrák a 3. ábra szerinti megoldás egyes szerkezeti részeit mutatják. Az 1—2. ábra szerinti megoldásnak négy 65 (A, B, C) és (D) léglhengere van, melyekkel összesen hét töltési állás úgy létesíthető, hogy az első három, valamiint az utolsó (hetedik) állás sorban a négy említett henger dugattyújának teljes löketé- 70 vei van létrehozva, míg a negyedik, ötödik és hatodik állásit a (D) henger dugattyú-