123074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves bázisok poliszulfidjainak, valamint ezek oldatainak előállítására

2 123074. hogy olyan poliszulfidokat állítsunk elő, amelyekből tartós, folyékony oidatok ké­szíthetők, tehát olyanokat. 1. amelyek a poliszulfldot bomlaílanul 5 tartalmazzák, 2. melyeknek szaga a használatot nem akadályozza, 3. melynek bázisossága a 9 pH-értéket nem lépi túl, 10 4. amely nem kerátolitos hatású és 5. melynek oldószere ártalmatlan, azt a bőr jól felszívja, vízzel keveredik és az­zal kimosható. A különböző alkilaminok poliszulfidjai 15 könnyen előállíthatók. Ezeknek azonban az ammóniumpoliszulfidhoz viszonyítva csak hátrányaik vannak, minthogy sza­guk még elviselhetetlenebb és a bázisos­ságuk is nagyobb. Ammónium egyéb szár-20 mazékainak, mint pl. a glikokollnak, ani­linnek, dimetilanilinnek, vagy piridinnek a bázisossága viszont túl kicsi, úgyhogy poliszulfidok egyáltalán nem keletkeznek. Azt találtuk azonban, hogy az oxialkil-25 aminekbői, főként a trioxietilaminből. amely az ipari trietanolamin fő alkat­része, bizonyos feltételek mellett poliszul­fidok állíthatók elő és hogy ezek a poli­szulfidok a kívánt tulajdonságúak. Fő-30 ként tartós oldatok állíthatók elő a hasz­nálat szempontjából megfelelő oldó- és higítószerekkel. A trietanolamin poliszulfidjainak kén­nel vagy kénhidrogénnel foganatosított 35 kezelés révén történő előállítását a trie­tanolamin nagy viszkozitása megnehe­zíti. Ez a viszkozitás akadályozza az ala­pos keverést és a kezelés közben a reak­ciós keverék mind sűrűbben folyó lesz -Í0 egészen a megmerevedésig. Ezt a nehézr séget kétféleképen lehetett megszüntetni. 1. A kezelési hőmérséklet emelésével 60—80 C°-ra egyrészt a viszkozitást any­nyira csökkentjük, hogy a vegyfolyamat 45 gyorsan megy végbe, másrészt ezen a hő­mérsékleten még nem következik be bom­lás, vagy más zavaró mellékreakció. Esze­rint a tmetánolammóniumpoliszulfidot úgy kapjuk, hogy a szükséges kénmenyi =50 nyiséget finoman elosztott alakban trietá­nolaminban szuszpendáljuk és kb. 70 C°­nál kénhidrogént vezetünk be. amíg a kén fel nem oldódik. A kénhidrogénnek szagáról felismerhető feleslegét leszívatás­.55 sal távolíthatjuk el. A hozzáadott kén mennyisége szerint kisebb vagy nagyobb kéntartalmú poliszulfidokat kapunk és fölösleges trietanolamin hozzáadásával többé, vagy kevésbbé hígított lesz ad ol­dat. 60 2. Szobahőmérsékletnél is dolgozhatunk, ha a viszkozitást víz hozzáadásával csök­kentjük. Itt figyelembeveendő, hogy a víz hidrolizáló hatást fejt ki. Tehát túlságo­san nagy vízmennyiség akadályozza a 65 poliszulfid képződést, illetve a keletkezett poliszulfldot kén kiválása mellett szét­bontja. Egy bizonyos vízmennyiség azon­ban hozzáadható, amely a megfelelő tö­ménységű poliszulfid keletkezését nem 70 akadályozza és egyidejűen a viszkozitást is. kellő mértékben csökkenti. A legelő­nyösebbnek bizonyult 1 mol trietanol­amin higítáisa 2 mol vízzel. Kénhidrogén bevezetésével 1 grammatotm; kén 1 mol 75 trietánolaminban könnyen oldódik. Na­gyobb hígításnál e kénmennyiség csak a hőmérséklet emelésekor oldódik teljesen és lehűtéskor egy része ismét kiválik. Víz vagy trietanolamin helyett higí- 80 tásra előnyösen folyékony szappan, leg­előnyösebben trietanolamin szappan hasz­nálható, de használhatók félig folyós kenőszappanok. Etilalkohollal, metilalko­hollal és, glicerinnel történő hígítás víz 85 egyidejű hozzáadásával lehetséges. Monoetanolaminnal, dietanolaminnal, valamint kevert oxialkilaminokkal és al­kil-oxialkilaminokkal végzett kísérletek eredménye, hogy ezek a trietánolaminhoz 90 hasonlóan viselkednek és alkalmazhatók, de egyszersmind megfigyeltük, hogy a monoietanolamin melegben kénhidrogén nélkül ként old fel, amikor is in sita kén­hidrogén keletkezik és közönséges hőmér- 95 sékleten is állandó oldatokat alkot. Az oxiailkilammonrampoliszulfidoknak, főként trietánolammóniumpoliszulífidnak a leírt eljárással előállított trietánol­aminnal, vízzel, vagy folyékony szappan- 100 nal vagy ez oldószerek kombinációjával alkotott oldatai tiszta, tartós, vöröses­barna, gyönge szagú folyadékok, amelyek nem kerátolitos hatásúak és amelyeknek pH-értéke az enyhe toalett-szappanokénak 10£ felel meg. A víz, levegő és gyönge savak, pl. az epidermisz savanyú reakciója ha­tására a poliszíulfid kénje mindjárt ki­válik. Hogy az oldatok raktározáskor, ha le- 11C vegő éri azokat, tartósabbak legyenek, valamely szulfidot, előnyösen kéndioxid­nak trietánolamihba vezetésével kapott trietánólammóniumszulifitot adhatunk hozzájuk. Hí

Next

/
Oldalképek
Tartalom