123065. lajstromszámú szabadalom • Fehérítő vagy oxidáló eljárás

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAC SZABADALMI LEIRAS 12a065. SZÁM. XlV/e. (XE/a.) OSZTÁLY. — B. 7372. ALAPSZÁM. Fehérítő vagy oxidálóeljárás. J. D. Riedel — E. de Haén, A.-G. cég- Berlin-Britz. A bejelentés napja 1938. évi október hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 16-ika. Javasolták már hidrogénsziuperoxid alkalmazását gőzalakban, akként, hogy az a fehérítendő anyagra hasison és ezzel kapcsolatban előírták a fehérítőtereknek 5 felmelegítését, amelyekben a tömény hidrogénszuperoxidoldatot tartalmazó tartányokat felállították. Ennek aiz eljárásnak egyik hátránya, hogy a fehéirítiési hőmérséklet kényszerűen össae van kötve az-10 aal a hőmérséklettel, amely a hidrogónsizuperoxidnak gyakrolatilag eléggé gyors elpárologtatásálioizi szükséges, ettől eltekintve azonban további hátránya ennek az eljárásnak, hogy alkalmazásához nagy százain lélktartalmú hidrogénszuperoxidból kénytelenek kiindulni. Ha ugyanis hígított hidrogénszuperoxiddal dolgoznának, kezdetben csakis víz gőzölögne el„ így tehát a fehárítőenergia csekély volna. A tömény 20 hidrogénszuperoxidoldatoknak közönséges nyomáson történő felbevítésével azonban alá neim becsülendő robbanási veszély jár. Egyébként még a tömény hidrogénszuperoxid alkalmazásánál is az eljárás 25 rendkívül lassú lefolyású. Erre való tekintettel javasoltak olyan eljárást, amelyiyel a jelzett hátrányokat úgy kívánták elhárítani, hogy a fehérítendő anyagon vákuumban hidrogénszuperoxidnak és víz-80 gőznek hidro'génslzuperoxidoldat hevítésével előállított keverékét vezették át. Ez az eljárás kétségtelenül nagy haladást jetentett, azonban vákuumos fehérítőkésaülék beszerzése nem mindenkor kívánatos, 35 Azt találtuk, hogy vákuum mellőzésével, köaönségeis nyomáson, fehéríthetünk gőzalakú hidrogénszuperoxiddal, ha a következőképpen járunk el: Tetszőleges, célszerűen kis töménységű, hideg vagy előmelegített hidrogénsjzuper- 40 oxidoldat határozott, pontosan adagolható mennyiségét fúvóka segélyével nyomó-gázzal, kiváltképpen előnyösen nyomólevegővel tetszőleges elrendezésű csőbe fúvatunk, mely az oxidálandó anyagot tártai- 45 mázó térbe vezet. Ezt a csövet oly hőmérisékleten tartjuk, mely elégséges ahhoz, hogy a hidrogénszuperoxidoldatot elgőzölögtesse. A hidragéniszuperoxidgőlanek, a vízgőznek és az alkalmazott gáznak az em- 50 lített csőből távozó keveréke előbb egy folyadékleválasztót jár át, mely az el nem gőzölgött részletet kiválasztja, míg a keverék többi része abba a térbe, mely a fehérítendő vagy más okból oxidálandó 55 anyagot tartalmazza, köd alakjában áramlik, mely különösen kiválóan alkalmas arra, hogy s|zilárd fehérítendő anyagra, pl. gyapjúra, selyemre stb., engedjük hatni. Ha folyékony állapotú anyagot kívánunk hidrogénsiauperoxid hatásának kitenni, a gőz-gázkeveréket közvetlenül a folyadékba juttatjuk, vagy még célszerűbben a folyékony fehérítendő anyagra ellenáramlássál' engedjük hatni. Ez a munkamód alkalmas olyan szilárd anyagokhoz, pl. gabonamiagvakhoz is, amelyekkel az ellenáramlás elvén alapuló eljárás megvalósítható. Hidragénszuperoxidoldatokon kívül al- 70 kíalmazhatunlk olyan oldatokat is, amelyek, mint pl. savanyított parszuliáítöldatok, hevítéskor hidrogénszuperoxidot szolgáltatnak. Előnyös, ha az elgőlaösítendő oldatot a 75 hidrogényszuperoxid valamely sztabilizá-60 65