123025. lajstromszámú szabadalom • Talp öntöltő fegyverekhez
2 123035. fogantyúja révén oldottuk, a fegyver (ax ) mellső részét (1. ábra), az ezt körülfogó (c) bilinccsel együtt, az (a3 ) és (c 2 ) forgáscsapok megegyező fekvése következtében 5 a fegyvernek a talpban változatlanul megmaradó (a2 ) hátsó részéhez képest olyan helyzetbe forgathatjuk ki, amelyben a cső, a fegyver és a talp részeitől nem zavarva, hátrafelé kihúzható. 10 A 4—8. ábrák szerinti második változatnál a csövet magában foglaló mellső (ax ) fegyvertokrészt (4. ábra), a (d) fegyverzár oldása után, a fegyver középvonalával párhuzamos (a3 ) hosszcsap 15 körül, a fegyvertok hátsó (a2 ) részéhez képest olyan oldalsó helyzetbe forgat, haljuk ki, amely a cső kivételét hátrafelé lehetővé teszi. Az (aj) tokrész forgástengelyével közös középvonalú (c2 ) talpcsap 20 vagy forgáscsap körül az (ax ) rész (c) befogóágya is elforgatható. A (c2 ) talpcsap a csőalakú (bj) puskatartó (b3 ) szánján nyugszik (5. ábra), maga a (c) ágy pedig az egyrészű (c0 ) alsó félből, valamint a két 25 ( c e> c 7) feszítődarabra osztott felső zárókengyelből áll, melynek a palackzáraknál szokásos zár kengyelekhez hasonló (c8 , c 9 ) reteszelő kengyele van. A fegyver berakott helyzetében a (c) HO billenőágyat a (b3) szánon a (e 3 ) ágyzár vagy tartókarom rendszerint elreteszeli. A tartókarmot az (ej) pecek szilárdan köti a (c2 ) forgáscsappal párhuzamos (e) tengelyhez, mely a (c0 ) ágyrészben és a (c 2 ) 35 tengely (f) harántkarjában forgatható (4. ábra). Az (e) tengelyt az ennek (e4 ) orrára ható (e3 ) nyomódarab és (e 2 ) rugó (7. ábra) úgy forgatja el, hogy a tengely (c3 ) tartókarma (5. ábra), a (b 3 ) ágyazó-40 szánnal kapcsolódva, a (c) fegyverágyat kilengetés ellen biztosítja. Az (e) tengely a taípba befogott fegyver (d) fegyverzárával szemben a (g) emeltyűt hordja (4. és 6. ábra), melyet az (e5 ) pecek rögzít 45 az (e) tengelyhez és amely a fegyver fejé kinyúló (gj) nyomó ujj révén a (d) fegyverzárral működik együtt. A (g) emeltyű külső végén az eltolható (h) fogantyú van, melynek (h2 ) fogóorrát vagy fogan-50 tyúzárát a nyugalmi helyzetben a (h% ) rugó a (b3 ) szánon alkalmazott (b 4 ) zárókarom alá nyomja és így az (e) tengelyt szándékolatlan elfordulás ellen rögzíti. A (bs ) talpszánon, a mellső (c) fegyver-55 ágyat csukíózó oldalon, (b5 ) támasztóvályú van (4. és 5. ábra), melybe a (c) aggyal együtt csőkiszerelő helyzetbe kilengetett (aj) fegyverrész fekszik bele. Ezenkívül a (b3 ) szánon, vagy másutt a fegyvertalpon, alkalmas helyen, rugózó 60 (k) bökőütköző van (4. és 8. ábra), mellyel a fegyver (aj) mellső részének (ij szögemeltyűje elforgatáskor együttműködik. Ilyenkor az (i) emeltyű az (ix ) rugó ereje ellen elfordul és a csövet lökésszerűen 65 hátranyomja. A cső az (aj) köpenyébői hátrafelé egy darabon kitolódik és megmarkolható. A fegyver (a2 ) hátsó része satuszeríi második ágyban nyugszik. A fegyver a 70 talpon egyetlen egészként futhat hátra és annak befogását a csőcsere nem befolyásolja. A tüzeléstől felhevült cső kicserélése végett a lövész, aki a fegyver mögött fekszik, először a (h) fogantyút (6. ábra) 75 a (hi) rugó ereje ellen benyomja és így azt a (b4) tartókaromból kiakasztja, majd ehhez csatlakozóan a (h) fogantyút ferdén felfelé nyomja, mire az (e) tengely elforgathalóvá válik, elfordul és a (d) fegyver- 80 zárat, valamint a (c3 ) ágyzárat (7. ábra) kikapcsolja. A (h) fogantyú révén azután a zárt (c) ágy (4. ábra), a mellső (aj) fegyverrésszel együtt, a (c2 ) forgáscsap és az^ezzel közös középvonalú (a3) csap körül 85 elforgatható. Röviddel az előtt, hogy a;: (at ) fegyverrész a (b 5 ) támasztó vályúba fekszik, az (i) szögemeltyű lökésszerűé)] nekiütközik a (k) bökőütközőnek, elfordul és a csövet a köpenyéből egy darabor 90 kiveti. Az (i) emeltyű ezután, (i^ rugójának hatása alatt, nyomban visszatér eredeti helyzetébe, miközben a (k) ütközőt a (kj) rugó (8. ábra) feszültsége ellen visszatolja. Most az (a,) tokba, a rendes 95 mellső helyzetbe, új csövet helyezhetünk. A csőcsere után a kiforgatott ágyrészt visszaforgatjuk, miközben valamennyi zár — a (d) fegyverzár, a (c3 ) ágyzár és a (h2 ) fogantyúzár — önműködően ismét 100 bekapcsolódik. A fegyver ekkor, a talpon kellő helyzetben, ismét lövéskész. Szabadalmi igénypontok: 1. Talp olyan öntöltőfegy vérekhez, amelyeknek hossztengely körül egymás- 105 hoz képest elforgatható tokrészeik vannak, azzal jellemezve, hogy a fegyver csőburkoló (aj) részét felvevő, a talpon alkalmazott mellső (c) ágy az (aj) résszel együtt közös mértani ten- ii» gely körül kilengethető. 2. Az 1. igénypontban védett fegyvertalp változata, azzal jellemezve, hogy a mellső (c) ágyat, a zárt fegyvert
