123017. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó

Í23017. feszültsége azonos a legközelebb következő, ütközőellektróda feszültségével. A rajzban körrel! jelzett üveghenger körül van elren­dezve a rajzban fiel nem lüntelett mágnes. .'5 Könlnyen belátható, hogy a mágneses és villamos, mező; behatáisa alatt az elektro­nokinak a berajzolt pálya mentén kell ha­ladniuk. Az utolsó (8) elektródát célsze­rűen a szaggatva berajzolt alakban képez­•10 zük ki. A (10) hivatkozási szám iernyőtt jelöl, melynek (O) potenciálja \sa\ és fel­adata, hogy meggátolja azt, hogy a (7') elektróda nagy feszültsége az (1) elektró­dára hasson. A találmány értelmében nincs •15 rá szükség, hogy a (9) hordozó kis pálica alakjában legyein Kiképezve, hanem az lé­nyegesein nagy obi) is liehet és ez esetben csak arról kell gondoskodnunk, hogy azon a fénnyaláb átvezetésére alkalmas nyílás .20 legyen. Ha ekkor a pálca középső, (9) ré­szét föld potenciálra kapcsoljuk, akkor megvan a kellői biztonság arra. hogy az elektródák egyes részeinek feszültségei egy­mást hátrányosain nem befolyásolják. A 25 találmány értelmében az egymástól elkü­nített hét (1'—-7') ellektrőda helyett csak néhány kevés elektródát is alkalmazha­tunk, ameljyeket a (9) hordozótest kerü­[Cléii osztunk el és amelyeke! oly feszülf-H!) ségekre kapcsolunk, bog}' az elektronok ismét az előírt pályán haladjanak. Mint feint már említettük, a iJeszültsög-­osztó szintéin az üveghenger belsejében le­het és pedig a íentemlíteft módon úgy. •35 hogy az egyes elektródák közé ellenállást alkotó rétegeket iktatunk. Eljárhatunk úgy is,, hogy az elektródákat e villamos ellen­állásrétegen, rendezzük, el. A 2. ábrában feltüntetett megoldásnál • ií) az elektródáknak a henger kerületén mért egymástóli távolságai különböző nagyok. Az egyes elektródák egymástóli távolságai ez esetben az ellektródák növekvő feszült­ségeivel! csökkennek.. Ez a távolság azért 45 csökkentendő, mert a (20) lanóda és az egyes (11—1.9) ellektródák közötti gyor­sító meziői ezeknek az elektródáknak fo­kozódó feszültségével mindinkább gyengül. Ennek következtében mindinkább kisebb 50 az az út, amelyet az elektródáknak meg kell tenniök. Ilymódon elérhetjük azt, az elektronok az egyik elektródáról a má­sikra előírt pályán haladnak. A (20) anó­dát célszerűen az utolsó (19) elektródával 55 összehötjük. Ha a 2. ábrabeli elrendezés­nél az egyes elektródák között ellenállás­réteget alkalmazunk, akkor, mivel az egyes ellektródák közölt állandó feszültségesésit kell létesíteni, ezt a réteget az egyes elek­tródák közölt úgy kell elrendezni, hogy 60 a réteg a magasabb feszültségek felé ha­ladva, mind vékonyabb legyen, miután az ellektródák közei folytonosain rövidülnek. Természetesen különböző ellenállás anyago­kat is alkalmazhatunk, mely esetben a re- 65 tejgvastagság az anyagok megfelelői meg­választási mellett állandó maradhat. Az ábrában feltüntetett henger körül gyűrűs cséve van elrendezve, amely a szükséges mágneses mezőt létesíti. Ennek a mezőnek 70 a (20) anődávali párhuzamosnak kell lennie. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsokszorozó, melynek több egy­másra következő] sokszorozó fokozata 75 van és amelyinéi az elektronokat az egyik ütköző elektródától a legköze­lebbi ütközői elektródához villamos mező és erre merőlegesen álló mág­neses mezői tereli, melyre jellemző, 80 hogy az ütköző elektródák egy- vagy löbbrészű. célszerűen az anódával ösz­szekötötl, gyorsító elektródaként való kapcsolásra alkalmas elektródával koaxiális henger felületein vannak el- 85 rendezve és hogy az ütköző elektró­dáknak a henger kerülete mentén mért egymástóli távolságai egyrészű gyorsító elektróda esetén a primer ka­tódától az anöda felé csökkennek, míg 9ii löbbrészű gyorsító elektróda, esetén egyenlő nagyok. 2. Az 1. igénypont szerinti elektronsok­szorozó kivi leli alakja, melyre jel­lemző, hogy a gyorsító elektródaként 95 való kapcsolásra alkalmas elektróda az ütközői elektródák felületével koa­xiális rúd. 3. Az 1. igénypont szerinti elektronsok­szorozó kivitelű alakja, melyre jel- ioo lemző, hogy a gyorsító elektródaként való' kapcsolásra alkalmas elektróda hengerpalást mentén elrendezel! több rúdból van, mely hengerpalást átmé­rője kisebb mint az ütköző elektró- 10E dák felületeivel meghatározott henger , átmérője. •1. A 3. igénypont szerinti elektronsok­szorozó kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a gyorsító elektródaként HC való kapcsolásra alkalmas elektróda részeit szigetelőanyagból készült vagy e részekkel szemben szigetelt, köz­pontos fémes támasz hordozza. 5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti elek- llí

Next

/
Oldalképek
Tartalom