123012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás edzett üveglapok előállítására oly szétválasztó vonalakkal, melyek az edzésnél felhasznált akasztószervek nyomainak eltüntetésére, valamint általában edzett üveglapok osztására valók
Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1ÍÍ3012. SZÁM XVII/e. OSZTÁLY. — IP. 8324. ALAPSZÁM. Eljárás edzett üveglapok előállítására oly szétválasztóvonalakkal, melyek az edzésnél felhasznált akasztószervek nyomainak eltüntetésére, valamint általában edzett üveglapok osztására valók. Ferlíto Edoardo mérnök, Milano. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 24-ike. Olaszországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 25-ike. Ismeretes, hogy különösein vékony és nagyméretű üveglapok az edzés utam deformálódást mutatnak, pl, mélyedéseket vaigy behajlásokat, amelyek a lapoknak edfi zés közben használt akassízitőszerveüjöi erednek. Különösen nagyobb méretű lapok edzésének amely lapokat számos helyen kell felakasztani válik ez a hátrány érezhetőivé. Ki E feüfüggesztio'sze-rvek nyomai nemcsak csúnyák, hanem az üveglapok síkjának tényleges elváltozásait alkotják, minthogy az akasztóíqgók okozta mélyedések körül buborékok és duzzadások keletkeznek, 15 vagy pedig mert a lapok az akasztási helyeken könnyen, behajtanak. : Az edzett üveglapok szélén keletkező; akasztási nyomok (mélyedések, duzzadások, behajlások) nemcsak, hogy elcsúfít-ÜO jak e szélet, hanem bizonyos körülmények közt meg is .akadályozhatják az üveglapoknak pl. fémkerethe való befogását, ahol az üveglapot ily módon alkalmazzák. Az akasztási helyek számának, a behajlás megaka-25 dályozása céljából való szaporításával viszont e szerviek csúcsainak nyomait szaporítjuk, amely nyomok az edzés után már többé ell nem távolíthatók. Pl, niői kézitáskák tükörlapjailnál e nyomokat a;z ezüs-3n tözéssél csak növeljük; asztallapoknál, amelyeket nem kereteznek, az elcsúfított helyeket le kell csiszolni, mi mellett az a veszély áll fenn, hogy e helyeken az üveglapnak áz edzéssel elért molekuláris egyen-35 súlyát megzavarjuk. Még kellemetlenebbé válnak e nyomok, ha az üveglap átlátszóságát bontjuk meg pl. optikai készülékekben való használatuknál, vagy gépkocsik szélvédiő! üvegénél, avagy ha tükrök visszaverődését zavarjuk. 4t> E hátrányok különösen oly üveglapoknál! válnak erősen érezhetővé, amelyek töké jelesebb edzés céljából eriősebfaen hevítettek. Tökéletesebb edzés tudvalevőién abban jelentkezik, hogy az, üveg pl. er'ös ütés 45-folytán bekövetkező! törésnél, számos kisebb ártalmatlan részre esik szét, míg ellenben csekélyebb hevítésnél az üveglapok edzés közben könnyebben törnek és edzés után gorombább, tehát veszélyesebb szem- 50» csézést mutatnak. A találmány szeriint már most a felsorolt hátrányok kiküszöbölését azzal érjük ell, hogy az edzett üveglapnak e hibás helyeket mutató szélsői sávját az üveglap 55-edzése után magáról az üveglapról eltávolíthatjuk. A találmánynak további jellemzője az, hqgy léheliőivé tesszük más részieknek, nemcsak az említett részeknek, az edzett üveg- HO lapról való eltávolítását és általában egy edzett üveglapnak, vagy üvegtárgynak edzés után tetiszésiszerinti számú, alakú és nagyságú darabra vagy részre való' osztását. 65» Eddig ugyanis lehetetlen volt egy edzett üveglapnak osztása vagy akár csak egy részének elválasztása anélkül, hqgy ezáltal ne okoztuk volna az egész lap törését.
