123005. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzkisütőcső

Mesjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123005. SZÁM Vll/h. OSZTÁLY. — P. 9410. ALAPSZÁM. Fémgó'zkisütőcső. Ti. -V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eindhoven-ben (i\éJQietallöld). A bejelentés napja 1938. évi július hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 7-ike. Ismeretes villamos fémgőzkisütőcső el­rendezése zárt üvegburában, amely fogla­latba való beesavaroláshoz vagy helyezés­hez aljazattál van ellátva és a kisütőeső 6 számára órintkezőszerveket tartalmaz. Ál­talánosan szokásos a kisütőeső elrendezése a burában akként, hogy a cső tengelyvo­nala az aljzat tengelyvonalával egybe­esik, úgy hogy a kisütőeső egyik vége az 10 aljzattól nagyobb távolságban van, mint a másik vége. A cső aljzattól távolabbi vé gében levő elektródának árambevezető­drótját többnyire a kisütőeső ós bura kö­zötti téren át e bura aljzati Végéhez veze-15 tik. Ezekben a kisütőesövekben a gyújtás könnyítésiére segédelektródákat rendezhe­tünk el. A legtöbb esetben csupán egyet­len segédelektróda alkalmazása elegendő, amely ekkor az aljzathoz közelebbi fő-20 elektródához van hozzárendelve. A találmány két főelektródával és egy segédelektródával ellátott fémgőzkisütő­oső, amely aljzattal ellátott burán belül akként helyezkedik el, hogy az egyik fő-25 elektróda az aljzattól távolabb van, mint a másik főelektróda. A találmány célja e kisütőeső javítása. A találmány szerint a segédelektróda a beforrasztási helyével az aljzattól távo-30 labbi föelektr ódához van hozzárendelve. A bura normális helyzetében (azaz: felül levő aljzatnál) ennek következtében a se­gédelektróda a kisütőeső alsó részében van, ellentétben az ismert kivitellel, mely­.35 nél a segédelektróda ama főelektróda kö­zelében helyezkedik el, amely az aljzathoz közelebb van,. A találmány szerint meg­állapítottuk, hogy a segédelektródának ez az ismert ós szerkezeti okokból közelfekvő elrendezése (a segédelektródával való 40 összeköttetés ekkor ugyanis a legrövi­debb) bizonyos hátrányokkal jár, amelye­ket a találmány szerinti, említett elrende­zéssel kiküszöbölünk. A találmány sze­rinti elrendezés esetén ugyanis a segéd- 45 elektróda beforrasztási helyének hőmér­séklete alacsonyabb, mint az ismert elren­dezés esetén. Ha ez a beforrasztási hely, akárcsak az ismert elrendezésinél, a ki­sütőeső aljzatvégén elhelyezkedik, ezt a 50 beforrasztást a cső normális égőhelyzeté­ben, amelynél az aljzat tudvalevőleg a bura felső végén van, a kisütőcsövön belül és gázzal töltött bura esetén a ki­sütőcsövön kívül is fellépő konvencióára­mok erősebben hevítik, mint az esetben, 55 melyben a beforrasztás a kisütőeső alsó végén van. A segédelektróda beforrasztási helye hőmérsékletének leszállítása e be­forrasztás tömítetlenné válásának veszé­lyét csökkenti. Ezzel megegyezően ki is 60 tűnt, hogy a segédelektróda beforrasztá­sának repedése révén megsérült csövek százalékszáma a találmány szerinti rend­szabály alkalmazása révén tetemesen csök­ken, úgy hogy a csövek közepes élettar- 65 tama növekedik. A találmány szerinti szerkezet különö­sen előnyös, ha a kisütőeső kvarcból vagy magasolvadáspontú üvegből van, ami üzem közben igen magas hőmérsékletű 70 csöveknél fordul elő (pl. igen ragy, pl. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom