122996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázfejlesztők üzemének tökéletesítésére

w Meg-jelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 122996. SZÁM. 11/e. OSZTÁLY. — ÜL. 14500. ALAPSZÁM. Eljárás gázfejlesztők üzemének tökéletesítésére. Koller Károly oki. kohörnernök, Budapest. 20 A bejelentés napja 1938. évi július hó 28-ika. 95 Ismeretesek olyan egyszerű kivitelű, rendszerint kisméretű,, szokásos alsó lég­bevezetéssel és külön kálránymciitesílés nél­kül dolgozó gázfejlesztők, amelyeknél a termelt gáz elvezetése a generátor köpeny közepe táján, az izzó parázsréteg (reduk­ciós réteg) felső halárán történik. Az ilyen elvezetésnek az a célja, hogy a gáz­fejlesztőiben a kátrány pirogénes bomlása következzék be és így a termelt gáz kát­rányt ne ragadjon magával. Ennek külö­nös jelentősége van például akkor, ha a gázt iszívógázmotor üzemanyagaként hasz­nálj uk fel, mert a gáz Lovaragadta kát­rány, tökéletten elégése folytán, a motor­hengert rövid idő alatt beszennyezi és az üzemet megbénítja. Kitűnt azonban, hogy a gáz kátr álny mentes ítóse ilyen egy­szerű eszközökkel nem érhető el, különö­sen azért, mert a hidegen, beadagolt tüzelő­anyag az elvezetési szántig' nem hevül lel olyan hőfokra, amelven a kátrány bom­lik. A gyakorlatban ezen a hátrányon úgy igyekeztek segíteni, hogy a gázfejlesztőbe beadagolt tüzelőanyag egy részét a gáz­fejlesztő felső részén levegővel elégették. Ezekben az ú. n. «kettostüzelésíí» gázfej­lesztőkben a kátránybontást sikerült ugyan részben elérni, azonban a gyakorlatban igen nehéz volt a felső tűz fenntartása. Különösen nagyobb nedvességtartalmú sze­neknél u. i. gyakran előfordult, hogy a felülről beadagolt friss tüzelőanyag a felső tüzel eloltotta. E hátrány elkerülésére a tüzelőanyagot a gázfejlesztőbe való beada­golása előtt különbözö\módon előszállítás­nak vetéllek alá, amivel a felső tűz fenn­tartását igyekeztek — sok esetben siker­rel biztosítani, E módszer azonban eléggé 40-bonyolult berendezésieket tett szükségessé, amelyeknek melegmérlege is kedvezőtle­nül alakult. Azt találtam, hogy a bevezetésben vázolt gázfejlesztőknél a tökéletes és folytonos 45, üzemet úgy biztosíthatjuk, hogy — a be­adagolt tüzelőanyagnak az anyagoszlop felső részén való részbeni elégetése helyett — a gázfejlesztő felső részébe, az anyag­oszlop fölé valamely éghető gázt, valamint 50 égési közeget, pl. levegőt oxigénben dúsított levegőt vagy oxigént vezetünk be és a gázt az égési közeggel elégetjük. A forró elégési gázok az anyagoszlopon, lefelé vo­nulva, a tüzelőanyagot felmelegítik és ez- 55. zel szárítják és desztillálják. .Mire a tüzelő­anyag az alsó izzóréteg" felett lévő gázel­vezetéshez ér, az annyira felhevült és desz­tillálódolt, hogy az izzóréíeg sugárzó me­lege folytán a tüzelőanyagban lévő kát- 6Q, rány pirogén es bomlása bekövetkezik és az elvonuló gáz már nem a kátrányt, ha­nem csak a kátrány bomlás termé keit ra­gadja magával. A találmány szerinti eljárást célszerűen 65 úgy foganatosíthatjuk, hogy a gázfejlesztő felső részébe, a lüzelőanyagoszlop fölé ég­hető gázként a. termelt gáz egy részét ve­zetjük vissza. Azonban felhasználhatjuk e célra például az üzem bármely részében 70 feleslegben rendelkezésre álló idegen gázt, mint kohógází. nyers generátor gázt stb. is. Előnyös lovábbá, ha a gázeíjlesztő felső részébe csak annyi égési közeget vezetünk, amennyi a bevill églielő gáz tökéletes el- 7fv égetéséhez elegendő, hogy ne kapjunk oxi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom