122970. lajstromszámú szabadalom • Javítás kalapácsos zúzómalmokon

Mejijeleiit 1940. évi február )M> 1-én. MAGYAR KIRÁLYI WtígM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122970. SZÁM. XII/Í OSZTÁLY. — S. 17489. ALAPSZÁM. Javítás kalapácsos zúzómalmokon. székelyhidasi Sebestyén Lajos oki. épitész Debrecen. A bejelentés napja 1938. évi július hó 12-ike. Az eddig ismert kalapácsos ziízómal­moknál a nagy sebességgel forgó kalapá­csok a dobba adagolt anyagokat, forgás közben, a levegőben utolérve szétzúzzák, 5 vagy pedig a dob falához verve törik széjjel. E malmok hátránya, hogy velük csak terményeket, vagy gyengébb szilárdságú anyagokat lehet gazdaságosan felaprózni, 10- mert a keinenlyebb anyagok a kalapácso­két, valamint a dob falait igen rövid idő alatt elkoptatják és így a gép egyes alkat­résiaci, rövidesen, tönkremennek. További hátrányuk, hogy a kalapáeso-15 kat nagy sebességgel kell forgatni, hogy a szétzúzandó anyagot már a levegőben széjjel tudják törni, illetve oly erővel a dob falához dobni, hogy az ütődés folytán széjjelzűzódjanak. A töréshez, szükséges 20 nagy forgási sebességhez viszonylag nagy hajtóerő szükséges, ami igen nagy hátrá­nya az eddig ismert kalapácsos Ziüzómal­mokmak. A találmány a hátrányokat megszűn­és téti, amennyiben, e tökéletesített zúzóma­lomban a legkeményebb anyag (pl. kőzet), tetszés szerinti szemnagyságra felapróz­ható, anélkül, hogy a kalapácsok és a dob falai idő előtt tönkremennének. A kala-80 pácsokat sokkal kisebb fordulatszámmal kell forgatni, úgyhogy az eddig használt malmok hajtóerejének csak kb. K része szükséges, ami a gép-használatát még gaiz­daságosabbá teszi. 35 A találmány szerint a malom dobjába öntött, szétzúzandó anyag olyan zúzáasz­talra kerül, amelyen a körüMendített ka­lapácsok és a megtört anyag áteresztésére rés van. Ugyanis e rések fölé kerülő s az asztalon megnyugvó anyagot a nagy se- 40 bességgel forgatott, illetve lendített kala­pácsok szétzúzBák. Szétzúzás után a már felaprózott anyag a kalapáccsal együtt az asztal résén esik át és a dob alsó részén a malomból távozik. xVz asztalok kalapács- 45 áteresztő rései szűkíthetők, vagy bővíthe­tők a zúzott anyag szemnagyságának megfelelően s így e 'zúzóasztal még azzal az előnnyel is jár', hogy az asztal tetszés szerinti szélességre beállított résén csak a 50 nyílásnak megfelelő, illetőleg annál kisebb szemnagyságú zúzott anyag eshetik át. A 'öbbrésziű asztalok oldalirányban, rugósan önműködően elmozoghatnak, úgyhogy az asztallap széle és a, kalapács oldala köaé 55 esetleg beszoruló anyagdarab esetén az oldalirányban rugósan' engedő asztalla­pok az, anyag és a kai apacsnak a nyílá­son való áthaladását biztosítják. Az ismert ziizómalmoik kalapácsai per- QQ cenként kb. 3000 fordulatot végeznek s ez­zel sziemfoen, a találmány szerinti újítás­sal, a már megejtett kísérletek szerint, a kalapácsok percenkénti 800 fordulatszámá­nál is, teljesen kielégítő eredmény érhető 65 el. Ennek terri1cs7et.es következménye az, hogy a malmok erőszükséglet e jóval keve­sebb az eddig ismeretes malmok erőszük­ségleténél. Az asztalok réseinek állíthatósága még 70 azzal az előnnyel is jár, hogy mindig csak a megfelelő szenniagyságű anyagot kap­juk s ezen méreten felüli hasznayehetetlen anyag alig termelődik, ami pl. a pofás tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom