122968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadéknak szilárd alkatrészektől való elkülönítésére
10 1552968. sziliárd anyagot, 9.6 vízben oldható sziliárd anyagot és 0.025«/o éterrel és kloroformmal) kivonható anyagot tartalmaz, ha alkaloidra a vizsgálat az U. S. P. XI. előj-5 írás szerinti módszerrel történt. Azt tar lláltuk, hogy kannahis satíva típusú alkoloidokat is tartalmaz. Állás közben a folyadék erjed és különböző erjedési termémékeket kapunk. 10 A fent ismertetett módon kezelhető más, hosszúrostú éllőnövérnyek pl. a következők: agave, kender, sansavieria (a Lialiaeeae családhoz tartozó tropikus ázsiai és afrikai füvek), majguei (amerikai agave) juta, ra-15 mie, bromelia pinguin, csalán, manillar kender, phormium temax, fehérmállyva, Yercum, kabuja, hibiscus sabdariffa, demjie (Nzonogwe), okra, bollabola (Htínckenya fieicfoha),, közönséges komló, sparman, gi— -0 nestra (Sparlicum juonoeum), karoa (Neoglaziovia Variegata), eszparto, len koir (kokuszháncsrost), zapupe (mexicoi agáve^fajta), stranfá. A kitermelt cellulózát parpiros és más efféle termékek gyártásához -5 használhatjuk fel anélkül, hogy oldófőzést kellene alkalmaznunk. így pl., ha agave- (századnövény), sansiavieria- ésananászlieveleket, a fent leírt módon, nyomásnak vetünk ,al!á, csupán a nap fehérítői tia•'0 tásának valló kitétel útján halvány színű rostot kapunk. Tiszta feliért színt, nátriumbipokloriddal foganatosított, rövidtartamú fehérítés után nyerhetünk. A fent megadott nagyobbmérvű nj^omások alkal-35 mázasával! papirost úgy állítottunk ellö'i, hogy a visszamaradó cellulózatartalmú terméket kavarószerkezetesi 'kádban nátriumhipokloriddal kezeltünk (fehérítés) és a szokásos módon, további vegykezelés nél•0 kül papirossá dolgoztuk fel. Az e növényekben foglalt kitermelt nedvekből a bennük ipari mennyiségekben előforduló értékes alkatrészeket elkülöníthetjük. A kitermelt anyagok a szokásos módon vagy 45 pedig új célokra használhatók fel. A találmány a különböző fákkal kapcsolatban is felhasználható, a bennük foglalt nedveknek, valamint cellulózának kiváltképen a papiros-, műselyem és celofán-50 iparban eszközllendiö felhasználására alkalmas alakban való kitermelésére, így pl. a különböző fenyőfajták, erdei fenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, nj^árfa, vethetők alá a fentismertetett nyomásoknak. Más tűlevelű és 55 lombos fák, pl. tulipánfa, basswood (tilia americana) topolyára, vadgesztenye, jávorfa, bükkfa, nyárfa, ciprusfa, szedería. vörösfenyő és más keményfák és a különböző fák kérgei hasonló módon dolgozhatók fel. Értékes nedyek termelhetiőlk ki a 60 babérfa, mirtusfa, keserűi a (quassia amare) a kopaiva és akáciák fájából. A fát megfelelői méretű csíkokká vágjuk fel és szükség esetén a bélfát elkülönítjük a belhéjtól. Előnyösen tavasszal vagy nyá- 65 ron vágott, [nedvdús fákat használunk. Az alkalmazandó nyomások a fa mineműségéhez kép-est CIS íli cellulóza felhaszpálási módjához képest változnak. így pl. a lucfenyőit célszerűen kb. 6 mm (xú) darabok- 70 ban kezeljük, kb. 3600 5400 kg oly rostok kitermelésére, amelyek papírgyártáshoz használhatók, míg déli fenyői 7200—11.700 kg/cm nyomáson kezelhető;, célszerűen a fa minéműségéhiez és korához képest. Vasta- 75 gabb vagy keményebb fáknál nagyobb nyomás szükséges, ugyanazon feliaprításhoz és a cellulózaroistok szétszakításához, mint vékonyabb és puhább fáknál. Ha a rostokat műselyem, celofán stb. előállítására óhajt- go juk felhasználni, a nedvek tökéletesebb eltávolításához és a rostok nagyobbmérvű fellazításához a megadottaknál nagyobb nyomás szükséges. E nyomások pl. a kezeleíndjő anyaggal 85 érintkező hengerek hosszegyiségekénit 18.000 kg/cm-ig, s|ő!t axon túl! is felmennek. A faágakat (a rajtuk hagyott tűkkel vagy leveleket együtt), melyeket rendesein 90. hulladéknak és hasznavehetetlen anyagnak tekintenek, a fent megadott módon kezelhetjük és a belőlük feltárt cellulózát a papír- és kéregpapiros-gyártásnál, valamint más célra, pl., képiékenj' anyagokat 95 e!|őállító ipa'rban használhatjuk. A kisajtolt folyadékokból értékes alkatelemek is elkülöníthetlők és feltárhatók. Tűlevelű fák ágai és törzsei, pl. orosz íenyp (picea glanca), sárgafeinylői, fehérfenyő különösen 10& alkalmasak . illó olajoknak, kátrányoknak, gyantáknak stb.-nek, valamint cellulóza kiotírmelésére, mely utóbbiból lemez, csomagplópapiros stb. készülhet. Pl. egy longislandi sárgafieinyiős ágaiból és tűiből ki- 105 sajtolt nedvnél azt találtuk, hogy kb. 51/2% ligninszerű port, 4o/0 zsíros anyagot, továbbá gyantát, klorofill és 2o/0 viaszszerű anyagot tartalmaz. Más hazai, íéltrópikus és tropikus nö- 11(> vények, pl. balnánszár, pita, maguey, aloe;, selyemfű (yucca filamientosa), vágófű (cladium mariscus) rebarbara, ananász, ananászfarost, pálmalevél és szár, cukornád, gabonaszárak, gyapotszár ák, bambusz és H5> gyűszűvirág (digitalis purpurea) az ismertetett módon kezelhetiőik a bennük lévő
