122965. lajstromszámú szabadalom • Vetőlapátos adagolószerkezet mechanikai tüzelőberendezésekhez
2 122965. zelőanyag eltüzelésénél még az az előny járul, hogy magára a rcsreiyf elülefre a tüzelőanyagnak csak nagysztmű részei kerülnek, melyek a begyunadáshoz szük-5 séges nagyobb levegőmennyiséget kónynyen eresztik át és így a tüzelőanyag könnyű begyulladásához hozzá járuljak. Minthogy továbbá a kisebb tüzeióanyagdarabok rövidebb, a nagyobbak hosszabb 10 idő alatt égnek el, enneaogva a fent leírt elrendezésű tüzelőberendezésnél az egyes szemnagyságok az elégési idejüknek mtgfelélő sorrendben rakodnak a rostéíyra. A rostély hosszirányában való ktdvez.6 15 tüzelőanyageiosztásnak ezen előnyei mellett az a további gyakorlati szükséglet merül fel, hogy a tüzelőanyagnak a szélesség irányában való egyenletes elosztását is biztosítsuk, még pedig ön-20 működőén. Más, korábbi berendezéseknél, melyeknél a salak eltávolítását bizonyos időközökben, kézieszközökkel végezték, ugyanezen alkalommal a tüzelőanyagnak a szélesség irányában kézi-25 eszközökkel való egyenletes szétteregetését is foganatosították; azonban a leirt berendezésnél, melynél a salak eltávolítása, az (e) rostély mozgásának felhasználásával működő (g) salaktorló alkal-30 mázasával, önműködően megy végbe, kívánatos, hogy a tüzelőanyagnak a szélességi irányban való egyenletes elosztását is önműködően foganatosítsuk. Ennek a feladatnak teljesítése azonban nem-85 csak azért kívánatos, hogy a tüzelőanyagnak a szélességi irányban való imént említett kézi egyengetését kiküszöböljük, hanem azért is, mert a rostély elejére szorítkozó adagolásnál a tüzelőanyag-40 eloszlásnak a szélességi irányban fellépő egyenlőtlenségei a rostély előrehaladása közben még fokozódnak. "Ugyanis azokon a helyeken, ahol a réteg az egyenlőtlen szélességi irányú eloszlás folytán véko-45 oyabb és a hosszirányban való, fent leírt sajátos elosztás folytán még vékonyabbá válik, több levegő halad át és az elégés erőteljesebb s így bizonyos idő múlva a rétegvastagság ezeken a helyeken még 50 sokkal nagyobb mértékben fog különbözni azoktól a helyektől, melyekre a tüzelőanyag a szélességi irányban való egyenlőtlen elosztás folytán vastagabb rétegben jutott. A találmány, mely a tüzelő-55 anyag egyenletes elosztását a rostély szélességi irányában is, önműködően biztosítja, abból a felismerésből indul ki, hogy a szélesség irányában bekövetkezí egyenlőtlenségek a következő körülményeknek tuk jdonítandók: ÖO Minden dobás előtt a (d) vetőlapát ele bizonyos meghatározott mennyiségű tüzelőanyag jut és ezt az adagot a (d) lapát minden kilengése alkalmával az (e) rostéi} elejére veti. Elméletileg felt ét élezendő; 6o hogyha a tüzelőanyagot a szélesség irányában egyenletesen adagoljuk a (d lapát elé és ha minden egyes tüzelőanyagrészecske a sebességét közvetlenül a (d) lapáttal való érintkezés folytán kapná. 70 akkor a tüzelőanyagnak az (e) rostély elején való eloszlása megegyeznék a (d) lapát előtti eloszlással, azaz teljesen egyenletes volta; ugyanis az egyes tüzelőanyagrészecskék a (d) lapátot ennek síkjára 75 merőleges irányú sebességgel hagynák el és egymással párhuzamos irányban haladnának tova, tehát az eloszlásuk egész pályájukon és így a pálya végén (a rostélyon) is egyenletes maradna. A valcság- 80 ban azonban a tüzelcanyagrészecskék elhelyezkedése szabálytalan, mert egyrészt nem minden részecske érintkezik közvetlenül a (d) lapáttal, hanem a lapáttól távolabb eső részecskék a köztük és a 85 lapít közötti részecskéktől kapják sebességüket, másrészt a részecskék elcre pontosan meg nem szabható, bizonytalan alakúak és így a közbenső szemektől való elcsapódásuk iránya az elméleti vetési 90 iránnyal nem párhuzamos. Mindezekből az okokból a tüzelőanyagrészecskéknek csak egy csoportja halad a (d) lapátra merőleges vagy közelítőleg merőleges irányban, ellenben a többi részecske se- 95 bességének oldalirányú komponense is van. Más szóval ezek a tüzelőanyagrészecskék a (el) lapát minden egyes pontjáról a lapátra merőleges irányhoz képest bizonyos szórási szöggel haladnak az (e) 10 ° rostély felé. Az (f) hely körzetében a tüzelőanyagnak az (e) rostélyon való eloszlását az szabja meg, hogy a rostély egyes helyeire az említett szórási szögek folytán milyen mennyiségű tüzelőanyag jut. A 105 tüzelőanyag eloszlási viszonyait a 2. ábrán vázlatos felülnézetben, vonalasán jeleztük. Gondoljuk a (d) lapátot az 1., 2., 3., 4. pontokkal, az (e) rostély keresztmetszetét pedig a megfelelő la, 2a, 3a, 4a pontok- no kai három egyenlő részre osztva. Ha á tüzelőanyagot a (d) lapát elé pontosan egyenletesen adagolnék is, a rostélyon a tüzelőanyag elhelyezkedése, az említett
