122958. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁ LYI Wffl» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122958. SZÁM. VII/G-.

OSZTÁLY. — M. 3193. ALAPSZÁM. Villamos kisütőedény. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi november hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 26-ika. A találmány rácsvezérlésű villamos kisütőedény, izzókatódával ós gőz- vagy gáztöltéssel, valamint ívkisüléssel. A találmány különösen egyenirányítókra vo-5 nátkozik. Ily kisütőedények tetszőleges •alakú oxidkatódát, mint pl. üreges katódát, továbbá egy vagy több anódát ós az anódákhoz tartozó veizérlőrácsokat tartalmaznak. Utóbbiakat drótszövetből, vagy 10 lyuggatott bádogból állítják elő. Anyagként fémek, mint nikkel, vas, wolfram, molibdén stb. jönnek tekintetbe. Mindezeknek a kisütőedényeknek hátránya, hogy a katódáról oxid töredezik le, illetve 15 gőzölög el és a vezérlőrácson lecsapódik. Miután utóbbi üzem közben felmelegszik, maga is elektronforrássá válhat, ós ezzel a vezérlésire hátrányosan hat, illetve a kisütőedény üzemét egyáltalán kérdésessé 30 teszi. E Izavaró rácsemisszió kiküszöbölésére m!ár javasolták, hogy a rács hőmérsékletét a hőnek sugárzással való jó elvezetésével üzem közben alacsony értéken 85 tartsák. E célból a rácsot fekete festékréteggel vonják be, esetleg karbonizálással, vagy kínai tus felvitelével, vagy pedig a -rácsot grafitból állítják elő. Mind eme védőszereknek közös tulajdonsága, 30 hogy a katóda elgőzölgött oxidjával kémiai vegyületet alkotnak, melynek nincs vagy csak csekély az elektronemisszióképessége. Ennek az elrendezésnek azonban mégis hátránya, hogy hosszabb üzem-35 idő után a vezérlés megszűnik. Ennek oka, hogy a rágőzölgött oxidréteg az idő folyamán olyannyira megvastagszik, hogy azt a bevonat kémiailag már nem képes megkötni, úgyhogy a rács emittálni kezd. Ez a zavaró jelenség teljesen grafitból való 40* rácsoknál is fellép. A fentemlített hátrányok kiküszöbölésére a találmány értelmében a fémes rácsot szigetelőréteggel vonjuk be. E szigetelőréteg önmagukban ismert üzemanya- 45• gokból állhat, melyek szigetelőként magasabb hőmérsékleten is használhatók anélkül, hogy fajlagos villamos ellenállásuk 14* ohm/cm. (azaz; 1 cm. élhosszaságú kockára vonatkoztatva) alá csökkenne. A 501 cső használati célja ós az elektródák mértani elrendezésével adott hőmérsékleti viszonyok szerint erre mintegy a következő anyagok jöhetnek tekintetbe: alumíniumoxid, magnéziumoxid, üveg, kvarc és 55 hasonlók. Ugy találtuk, hogy a szigetelőréteget a fémrácson oly vastagra kell kialakítanunk, hogy villamos ellenállása legalább 100 ohm/cm2

, azaz nagyságrendben a rétegvastagság mintegy 10~2

mm 60-legyen. Ha a találmány szerinti rácsra a katódáról kevés bárium vagy más, elektronokat emittáló anyag gőzölög, a rács maga nem képes elektronforrásként hatni, mert 65 a rágőzölgött réteg a fémráccsal villamosvezetőén csak a nagy szigetelőellenálláson át van összekötve. Ezenfelül a rácsnak ama helyeire, melyet az elgőzölgő emissziós anyag különösen vészé- 70" Iyeztet a szigetelőrétegre járulékos grafitbevonatot vihetünk rá ós így gondoskodhatunk a rágőzölgött réteg kémiai lekötéséről. Sok esetben előnyös, ha durva felü-