122952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlan, majdnem fehér és festhető rétegek előállítására aluminiumból vagy aluminiumötvözetekből való tárgyakon
2 123953. képződés, mivel ekkor a feszültség és a gázkisülési tér közötti egyensúly a likacsok vagy kapillárisok gyorsan csökkenő szűkülése következtében meg van za-5 várva. 2. Az elektrolitnak gyakorlatilag nem szabad erős ásványi savak anionjait tartalmaznia. Erős ásványi savakként pl. halogénhidrogénsavakat, halogénoxigén-10 savakat, kénsavat, nitrogénoxigénsavakat, szelénsavat értünk. Ha ugyanis pl. nitrát van az oldatban, úgy a nitrátión az anódán válhat ki és vízzel felszabaduló oxigénné, hidrogéniónná és nitrátiónná 15 alakulhat át. Ennek következtében,minthogy a salétromsav erősen disszociáló sav, az oxidrétegben vagy közvetlenül az elektrolit és oxidréteg közötti érintkezési övben, a salétromsav fokozatos 20 dúsulása következtében, a pR-érték anynyira csökken, hogy a titán-, cirkóniumvagy tóriumsók hidrolízise esetleg teljesen meg van akadályozva. E három elem sóinak hidrolízise ugyanis nemcsak olda-25 tainak hőfokától és töménységétől, hanem elsősorban pH-értékétől függ. A fürdő savkomponenseiként legalkalmasabbak a krómsav, oxálsav, ecetsav, maionsav, borostyánkősav, bórsav és 80 ezek sói. Emellett bizonyos célokra, mint pl. a pufferezés és a vezetőképesség javításának céljára, még más savak, mint pl. foszforsav, citromsav, tejsav stb., valamint ezek sói is használhatók. 35 Az elektrolit hőfokát rendszerint 40° felett tartjuk, minthogy e hőfok alatt viszont a rétegben lecsappandó fémoxidok hidrolízise messzemenően megvan akadályozva. Afeszültség a hidrogén-40 ionkoncentrációtól, a fürdő összetételétől és hőfokától, a réteg mindenkori vastagságától és a kezelendő könnyűfémötvözet minéműségétől függ. A feszültség rendszerint 40 Volt-nál nagyobb. 45 A kellőfokú hidrogénionkoncentrációt üzemközben pl. krómsavnak, krómtrioxidnak vagy savanyú krómátoknak, vagy pedig szerves savaknak, vagy e savak sóinak adagolásával tartjuk fenn. 50 A tárgyakat a találmány szerint végzett elektrolitos kezelés után, amíg a réteg likacsos vagy kapilláris szerkezetű, festékfürdőkbe való bemártással végy festékképző testek kettős cserebomlása 55 útján színezhetjük. A kapillárisokat és likacsokat a szokásos módszerekkel, azaz valóságos duzzasztással vagy töltőanyagok beágyazásával zárhatjuk el. 1. Példa. 60 A következő, klórionoktó] mentes, vizes fürdőt használhatjuk: 4% titán-kálium-oxalat (vagy a cirkónium vagy tórium kettős oxalátjának ekvivalens mennyisége), 65 1 % bórsav, 0.1 % citromsav. A fürdőt oxalsavval pH=1.45-re állítjuk be. Az alumíniumtárgyakat 120 Volt-os 70 egyenárammal, 60 C° hőmérsékleten 4 ampére/dma kezdeti áramsűrűség alkalmazásával 25 percig elektrolizáljuk. 2. Példa. 5%-os krómsavoldatot, melyben 0.7% 75 titánsavat (vagy cirkoniumhidroxidot, vagy tóriumhidroxidot) oldottunk, vizes szódaoldattal pH =1,32 állítunk be. Az alumíniumrészeket 60 Volt-os egyen árammal 49 C° hőmérsékleten 40 percig 80 anódikusan kezeljük. Az alkalmazott áramsűrűség kb. 1 ampére/dm2 . Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás átlátszatlan, majdnem fehér és festhető rétegek előállítására alu- 85 míniumból vagy alumíniumötvözetekből való testeken, olymódon, hogy azokat titán-, cirkónium- vagy tóriumsótartalmú vizes elektrolitban váltakozó áram, vagy anódikusan 90 egyenáram hatásának vetjük alá, melyet az jellemez, hogy az elektrolitos kezelést olyan fürdőben végezzük, melynek pH-értéke legalább 0,8 és legfeljebb 4,0 és mely eres ásványi 95 savaktól vagy ezek sóitól gyakorlatilag mentes. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy olyan fürdőt alkal- 10a mázunk, mely kationokként titánt vagy cirkóniumot, vagy tóriumot, vagy ezek keverékeit, arionként pedig kötött vagy szabad krómsavat tartalmaz és hogy a fürdő pH-értékét üzem- 106
