122949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek kisajtolására, illetve kisajtolt fémek kezelésére
'2 123949. hailladása közben a (9) anyagból a mag körüli a (9) anyagra a rajzon, fel nem tüntetett alkatelem útján kifejtett tnyomássaJ (17) köpenyt sajtoilunk. 5 Amint a mag a mintán áthalad, a kir sajtoillt köpeny külsői felülete kihűlés és keményedés közbem nagyjában oilman alakot vesz lel, amünőlt a 2. ábrában az A, A szakadozott vonallal ábrázoltunk. A kö-10 peny a középsői kisajtoiló nyílás teljes keresztmetszetét a bebocsájtási végen kitöillti, azután összehúzódik és a nyílás hengeres falát elhagyja, amint a kibocsájtási nyílás télé közeledik. Ily módon a (14) kisajtoló 15 minta belső fala és a (17) köpeny külső fallá között gyűrű alakú rés marad. A (14) kisajtoiló mintának és a (15) hüvelyes csavaranyának olyan alakja van. hogy a (17) köpeny küllsiő felületét attól 20 a pontból, .amelyben a (14) kisajtoló minta belső falát elhagyja, addig a pontig, amelyben a (17) köpeny a (15) csavaranyát teilihagyja, körülbelül 100 C" hőmiéiréskletű gläz veszi körüli. E gőz áramlási sebessége 25 a (14) kisajtol!» minta középnyílásán át másodpercenként körülbelül 300 méter vagy eninéll nagyobb. Az említett célból a kisajtoló min'táham négy ívalakú (21, 22, 23, 24) kamra van, amelyek egymástól .30 különböznek és egymástól függetlenek. Mindenik kamra a (14) kisajtoló minta közel! egynegyed ívhosszára térje;! ki. E kamrák útján a kisajtoló minta illető részének hőmérséklete szabályozható. Mim-35 denik (21, 22, 23, 24) kamra sugárirányú (25, 26, 27, 28) csatorna révén a kisajtoló minta belsői falának egy-egy (31, 32, 33, 34) kibocsájtó nyílásával áll összeköttetésben, amint azt a 2. ábrában részletesen 40 felitünteittük. Az egyes kamrák a (41, 42, 43, 44) csatornák útján közös kerületi (29) horonnyal! vagy csatornával is összeköttetésben aulainak. Ez a csatorna a kisajtoló minta küllsö végének kerületi felületén van. 45 A (15) hüvelyes csavaranya gyűrűalakú testrészében, tevő (30) csatorna belső végén a (29) csatornába torkoll és külsői végéhez a (5) cső csatlakozik, amely kellő gőizforrásisall áll összeköttetésben. Ez a gőz-50 forrás cm2 -ként előnyösen 3.5—7 kg nyomású gőízt ad és ez a. gőz a (36) szeíliejp vagy más iíly alkatelem vezérlése alatt áramlik a (35) csőibe. Abban a pontban, ahol! a köpeny alakí.55 tása a magon a minta beböcsájtó nyílásánál megkezdődik, üzem közbein a, (10) magtömbben lleviőí anyag hőmérsékletének nagyságrendje ÍÖO-^IO C°, ha. szokásos ólom-antimomÖtvözetiet használunk. A 105 C° hőméréskletű gőz, tehát a (14) kisaj- 60 tolló minta és a (17) ólomköpeny szempont jábóll hűtői közeg. Ha a gőzt oly módon vezetjük hozzá, hogy sebessége a (14) kisajtoló mintán át másodpercenként körülbelül 300 méter vagy énnél nagyobb, 65 úgy megállapításaink szerint a (17) köpeny felületi hiÖimérséklete a (14) kisajtoló mintáiból való kilépési helyen 100— 1.05 C°-:ra csokikén. Ugyaneikkor a kisajtoló minta 120 C° vagy kisebb hőméirsók 70 léten marad. Ha valamely ok miatt a kisajtolás alatt levő (9) anyag a mag egyik helyén kissé jobban lehűlne és merevebbé válnék, mint a szemben fekvői helyen, például, ha a 75 kisajtoló niinta beböcsájtó nyílásának alsó részén valamivel hidegebb és merevebb, mint a kisajtoló! minta felsői részén, a kisajtolási folyamat azon az oldalon, ahol az anyag merevebb, a felívelt esetben a 80 minta alsó részén- lassabbodik vagy késlekedik. Az említett jelenségnek két következménye va|n. A (17) köpeny az alsó részen vékonyabbá válik, minthogy a lágyabb anyag a felsői részien bőségesebb 85 mennyiségben sajtolható' ki és a felsői résziéin hekövetkezői túlmennyiségten való kisajtolás a magot és ezzel az égés? köpenymagot oldalirányban lefelé, a mercy oldal felé szorítja. Ily módon nem 90 központos vagy egyenlőtlen vastagságú sajtolási termék keletkezése a termékeit a sajtoló mintán át oldal irányban ama rész félé mozgatja, amelynél az anyag vékonyabb. 95 A találmány szerinti sajtoló mintánál a termék e mozgása a gőz kibocsájtási nyílását elzárja ama oldalon, amelynek hűtésié túlságos és így a gőz áramlását a kisajtoló minta megfelelő: hűtő kamráján át, mo vagyis a fél!vett esetben a (23) kamrán át és a termék megfelelő' rés:ze mentén elzárja. A felvett esetten a mozgó termék Befelé való eltérése a (33) nyílás szabad keresztmetszetét csökkenti vagy a nyí- ms last teljesen elzárja, mikoris a gőzáram áramlását a (23) kamrán át és a 'termék tekintetbe jövő része meinten csökkenti vagy megszünteti. Ugyanekkor a gőzáram és így a hűtői hatás az átmérő irányban no szemben fekvő (21) kamrában, vállamint a termék szemben felevő!, vagyis felső : felületén fokozódik. Ily módon a hőmérséklet egyenletes eloszlása a termék kerülete mentén önmű- 115 ködőem helyreáll, minthogy a kisajtoló minta és á termék a munkafolyamat közben egymást kölcsönösen szabályozzák.
