122937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg adagolására
2 123987. niumooddból van és fűtésére a külső palástfelületének csavarvonalalakú hornyában elhelyezett (3) ellenállásfűtőtest való. Ez célszerűen krámyasszalag, melynek 5 (4) és (5) kivezetései tömitetten vannak a kemence légzáró (6) köpenyén át kivezetve. J Tekintettel ugyanis a kemence magas, körülbelül 1000—.1200 C°, üzemi hőmérsékletére, a 'fűtőtestet oxidáláistól a 10 (7) csőesonkon át bevezetett és (8) csonkon át kiáramló védőgázzal, például hidrogénnel, védjük meg, mely célból az (í) kemiencetest és (6) köpeny közti hőszigetelőtér laza, gázáteresztő hőszigetelő-' 15 anyaggal van töltve. Az üveg betáplálása bármely, nyomás alatti terekbe szilárd anyag betáplálására alkalmas, ismeretes módon történhet. A rajzon a (9) garatból és (10, 11) elzárószíeirvek alkotta ZiSÜlipből S0 álló berendezést tüntettük Ifel, megjegyezvén, hogy ehelyett vagy mellett forgólapátkamrás berendezés is használható, ha súlyt helyezünk arra, hogy a kemence levegővel megtölthető térfogata („káros 25 tere") lehetőleg állandó maradjon. A kemencébe annak felső részén a (12) cső vezet, melyen át a kemencében levő olvasztott üveget periodikusan változó nyomás •alá helyezhetjük, a csőnek a (K) kom-30 presszoTvezetéikkel és (V) vákuumvezetékkel való váltakozó összekötése útján, mit a közös (17) tengellyel hajtott (13) és (14) bütyköstárcsák által működtetett (15), illetve (16) szelepek végeznek. Megjegyez-3b zük, hogy némely esetben, például kis és állandó káros terű kemencék alkalmazása esetén, vákuumra nincs is szükség és ekkor a (V) cső az; atmoszférába is vezethet, sőt szelepével együtt esetleg el is hagy-40 ható. A bütyköstárcsák (17) vezérmfltengelyét (mely adott esetben az alant ismertetendő lángszabályozó bütyköt is hordja) kis (M1 ) elektromotor beállítható fordulatszámmal hajtja. A <13) és (14) bütyköstár-45 csak alakja a kemencébeni nyomásingadozás törvényét, a (K) és (V) vezetékekben uralkodó nyomások annak amplitúdóját, a (17) tengely fordulatszáma pedig periódusszámát szabja meg. E nyomásin-50 gadozások, a nehézségi erő ós az üveg viszkozitása és felületi feszültsége azt eredményezik, hogy ,a (2) feifolyónyíláson periodikusan változó keresztmetszetű (S) üvegsugár folyik ki, melynek két szóm-55 szédos kis keresztmetszetű helye között állandó üvegtérfogata van. E sugarat a (18) gázégő adta (19) szúrólánggal daraboljuk fel és a (18) égőt tápláló gáz és/vagy levegő nyomását adott esetben szintén periodikusan változtathatjuk a 60 (17) tengelyen vagy azzal szinkron forgó tengelyen elrendezett bütyköstárcsák működtette szelepekkel. Erre azonban csak akkor van szükség, ha i különleges viszonyok mellett dolgozunk, mert a feldará- 65 bolásra rendszerint állandó nyomással táplált, kellőképen beállított szúróláng is alkalmas. A feldarabolt sugár egyes adagjai tovább esve, a felületi feszültség hatása alatt a rajzon látható eseppszerű ala- 70 kot veszik fel és akár közvetlenül, akár további 'berendezéseiken át 'kerülhetnek a kellő ütemben dolgozó sajtolószerszámok közé, melyek mlozgását célszerűen a (17) vezérműtengellyel vagy azzal szinkron 75 hajtott szervvel vezéreltetjük. Ez esetben a (17) vezórműtengelyt a sajtolószerszámok erőforrása is hajthatja, az (M) motor tehát elmaradhat. Fentiekből világos, hogy a berendezést 80 az egyes üvegadagok lényegileg függélyes irányban és aránylag csekély sebességgel hagyják el. Ha az. adagok betáplálásához másirányú mozgásuk és/vagy nagyobb haladási sebességük (elevenere- 85 jük) szükséges, akkor ezt a 2. ábrán látható berendezésen való átbocsátásukkal érhetjük el. Ez a berendezés azonban nem csak erre, hanem magára az adagolásra is alkalmas lehet, ha azt megfelelően ala- 90 kítjuk ki, illetve tápláljuk. A 2. ábrán látható berendezés csak táplálóberendezésként dolgozik, mert beléje az 1. ábra szerinti berendezésben kapott üvegadagok esnek. A berendezés lényegi- 95 leg szintén kemencéhez hasonló, azonban már olvasztott üveget fogad be és hevít és (20), teste ennekfolytán szintén kerámiai anyagból való, felső végén tölcsérszerűén kibővülő cső, melyet a rátekert 100 (21) ellenállásfűtőtest az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett módon tart körülbelül 1200—1400 C° üzemi hőmérsékleten. E csőbe, annak alsó végéhez közel, köröskörül a (22) befuvócsatorna torkollik, me- 105 lyet a (K) kompresszorvezetékből nyomás alatt álló levegővel a (23) szelep által vezérelten táplálhatunk. E szelepet elvileg vezéreltethetjük ugyan az 1. ábrán látható (17) vezérműtengellyel vagy azzal szin- 110 kron hajtott szervvel is, azonban a gyakorlatban előnyös, ha azt maguk a berendezésen átmenő üvegadagok vezérlik. E célból például a (24) fényforrásnak a (25) és (26) lencserendszerekkel a (27) fotopel- 115 Iára koncentrált fényét használhatjuk fel,
