122935. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

."2 122935. «acorn»-típusú csöveket tömeggyártásban nem lehetett előállítani, mert a selejt túl nagy volt és a működésképes csövek villamos tulajdonságai is annyira eltértek 5 egymásföl, azaz a gyártási «szórás» olyatn nagy volt, hogy a csövek a velük szemben támasztott követelményeknek neim feleltek meg és így a tömeggyártásban való előállításuk lehetetlensége folytán szükségsze-10 rűeji egyénileg készített ilyen csövek ára igen magas volt. Ezekben a körülményekben rejlik annak a ténynek oka, hogy az ilyen csövek ,a normális, nagyobb, csöveket rendkívül' elo-15 nyös villamos tulajdonságaik és csekély helyszükségletük dacára sem tudták a közhasználatban pótolni és így tágabb körben elterjedni nem tudtak, hamém csak olyan különleges esetekben kerültek al-20 kalmazásra, midőn használatuk elkerülhetetlen volt. A találmány szerint a fenti csöveket tömeggyártásra alkalmassá azok akkémti megszerkesztésével tesszük, mely mellett 26 az eddigi gyártási hibahatárok csökkentése nélkül is tömegben gyárthatók és ezt katódájuk és legalább azzal szomszédos, azaz ahhoz legközelebb fekvő, rácsuk különleges kialakításával érjük el. :80 A találmány szerinti «aeorn»-tipusú csőnek ugyanis körtől eltérő, lapos, pl. téglaalap- vagy ellipszisszerű keresztmetszetű, célszerűen közvetett fűtésű katódája van és legalább a katódával szomszédos ráosá-35 nak keresztmetszete: geometriailag a katódakeresztmetszethez hasonló alakú; A találmány szerinti csőnél tehát legalább a katódával szomszédos rács hatékony felülete a katóda hatékony felületé-40 tői úgyszólván mindenütt egyenlő távolságban fekszik, miáltal az elektronok repülési ideje minden irányban gyakorlatilag egyenlő. Ennek folytán a katóda és rács közötti távolság a találmány sze-45 rinti csőnél akkorára vehető, mint az eddigi csöveknél a fentemlített, a repülési idők szempontjából számított középérték, azaz nagyobbra, mint az eddigi minimális katódiarács távolság, anélkül, hogy ezzel 50 villamos szempontból bármely hátrány járna. Az így készített csőnél ugyanis az elektronok repülési idiSi gyakorlatilag minden irányban egyenlők lévén, a csövek villamos tulajdonságai kedvezőbbek, 55 és amellett a csövek ilyen kialakítása azt az igen nagy előnyt biztosítja, hogy a fentiek szerint az eddiginél nagyobbra vehetői minimális katódarácstávolság a gyártási hiba okozta eltéréseknél már annyival nagyobb, hogy kísérleteink tanúsága 60 szerint a találmány szerinti csövek a tömeggyártásra alkalmasak, és gyakorlatilag teljesen kielégítő eredményekkel készíthetők tömeggyártásban anélkül, hogy a gyártás pontosságát különleges rendszabályok- 65 kai meg kellene növelnünk, — ami különben is nehezen volna lehetséges. Megjegyezzük, hogy elektroncsöveknél téglalap és ellipszis keresztmetszetű közvetett fűtésű katódák használata ismére- 70 tes. Ilyen katódáknak a találmány szerinti alkalmazását azonban «acorn»-típusú csöveknél nem javasolták, mert nem ismerték fel azt a jelentékeny, fent ismertetett műszaki, hatást, mely ennél az al- 75 kalmazásnál fennáll. Ez a hatás az ilyen katódák eddigi alkalmazásánál nem jelentkezett, minthogy azokat éppen aránylag nagy méretekben, más feladatok megoldására, pl. hálózati, feszültséggel fűtött 80 csövek fűtőtestéinek ai katódában egyenletes hőleadást biztosító elrendezése céljár ból, olyan csöveknél használták, melyek rövidhullámú célokra egyéb okokból nem voltak használhatók. 85 A találmány szerinti cső katódája bármely olyan, elvileg ismeretes, felépítésben készülhet, mely a pontos kialakítást és a fűtőtestnek a katódában való megfelelő elhelyezését lehetővé teszi. így például a 90 katóda fémes magját célszerűen megfelelő, pl. sarkaim legömbölyített téglaiapalakú keresztmetszetű nikkelcsövecsket alkothatja, mely kívül emittáló bevonatot hord, belsejében pedig a célszerűen kerámiai 95 anyagú» pl- aluminiumoxid szigetejőíréteggel bevont fűtőszálak, előnyösen vékony wolframdrótok foglalnak helyet. Téglalapszerű keresztmetszet esetén annak nagyobbik mérete pl. 0.8—1.4 mm, kisebbik mé- IQQ rete pl. 0.3—0.7 mm körüli lehet és általában célszerű, ha a keresztmetszet legnagyobb mérete a legkisebbnek több, mint kétszerese. A katóda hossza viszont legnagyobb keresztmetszeti méretének sokszo- io5 rosa, pl. fenti példák esetén 6—18 mm. Az eddig ismeretes ilyen típusú («acorta») csövek körkeresztmetszetukiskatódáit eddig úgy szokták a csőben megerősíteni és az elektródarendszer többi etek- no Irodájához képest megszabott távolságban rögzíteni, hogy felső végükhöz (azaz ahhoz a végükhöz, melyen át fűtőtestkivííaétések nem nyúlnak ki) keresztmetszetük,nél jóval kisebb keresztmetszetű fémpec> 115 ket erősítettek, mely csillámlemez megfelelő furatában foglal helyet és abban a hőokozta dilatáció megkívánta mérték-