122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék

122918. mészetesen ugyanaz a jelentése van, mint az ismeretes légtelenített csöveknél áfla' Iában, amelyeknél az elektródák között levő tér elektronos állapotait jelenti. 5 Messze azoktól a frekvenciáktól, amelyeknél az elektronok átmeneti időtartama 5, 9, 13, 17 . . . negyed-ciklus, amint azt az előzőkben említettük, a kételektródás kisülési készüléknek nincsen nega-10 tiv ellenállása. Ily módon az összes kisebb frekvenciáknál rezgés nem lehet.. séges. A találmány szerinti kételektródás rezgéskeltő készülék egyéb jellemző tulaj-15 donságai a következő leírásból tűnnek ki, amelyben néhány példa gyanánt felvett kiviteli alakot a mellékelt rajzok kapcsán részletesen ismertetünk. A mellékelt rajzokon az 20 1. ábra a találmány alapelve szerint szerkesztett olyan kételek!redás rezgéskellő egyszerű, de a gyakorlati követelményeknek megfelelő kiviteli alakjának függélyes metszete és kapcsolási vázlala, 25 amelynek sík elektródái és módosító segédeszközei vannak. Ezt a kiviteli alakot azért is választottuk, hogy ennek alapján a találmányt a maga egészében, ismertetése kapcsán elemezhessük. Az 80 ábrázolt kiviteli alak a találmány szerinti készülék más kiviteli alakjainak kiindulási alapja. A 2. ábra egyszerű vázlatrajz, mely a találmány analitikai tárgyalásának meg-35 értését megkönnyíti. A. 3. ábrában kételektródás rezgéskeltő karakt erisz/tika-görbéit ábrázoltuk az analitikai tárgyalás szemléltetése végett. A 40 4., 5. és 6. ábra sík elektródákkal felszerelt kételektródás rezgéskeltő készülék módosított kiviteli alakja, amelyek szerkezete, bizonyos különös működési előnyök biztosítása végett az előző ábrák tö kapcsán ismertetett kiviteli alak szerkezeténél tökéletesebb. A ;,r 7, ábra ugyancsak külső katóddal felszerelt hengeres kételektródás rezgéskeltő készülék metszete és kapcsolási vázlat a. A 50 8. ábrában példa gyanánt sík elektródákkal felszerelt kételektródás rezgéskeltő készülék és központos vezetőjű átvivő vonalvezeték egymással való csatolásának egyik módját ábrázoltuk, mint 55 oly segédeszközt, amellyel a kivezetési energia növelhető és a működési karakterisztikák állandóvá tehetők. A 9. ábrában ábrázolt kiviteli alak hasonlít az előző ábrában ábrázolt kiviteli alakhoz, de ettől alapelvileg eltér, mint- 6ö hogy a kételektródás rezgéskeltővel kapcsolatban eltérően nem a központos vezetejű átvivő vonalvezetéket vfcgy más szerkezetű átvivő vonalvezetéket, hanem hullám vezet éket használunk. A kételek- 65 tródás rezgéskeltő készülék különös szerkezetének a 9. ábra szerinti kiviteli alaknál ugyanúgy nincs jelentősége, mint a 8. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál. A 10., 11., 12., 13. és 14. ábra kételektró- 7& dás rezgéskeltő készülék különböző kiviteli alakjainak vázlatos rajza. Az egyik kiviteli alakhoz egynél több ábra tallózik. Az ábrázolt kételektródás rezgéskeltőknek központos szerkezetű elek- 7& tródái vannak, amelyek ahhoz a véges feltételhez alkalmasak, ha az elektronok kezdeti sebessége és gyorsulása a zérustól eltér. E követ élményhez bizonyos járulékos áramkörök és olyan szerkezeti 8© megoldások szükségesek, amelyekre a találmánynak az előző ábrákban ábrázolt kiviteli alakjainál nem volt szükség, mert ezeknél zérus kezdeti elektrotsebtsséget és gyorsulást tételeztünk fel. 85 Mielőtt a találmány különböző kiviteli alakjainak villamos és szerkezeti jellemzőit részletesen ismertetnők, előnyösnek véljük, hogy bevezetésként az 1. ábra szerinti kiviteli alak kapcsán, amely a 9» találmány szerinti kész,ülék talán legegyszerűbb kiviteli alakja, a találmány szerinti készülékek csoportjába tartozó összes kiviteli alakokra akár sík elektródáik, akár hengeres elektródáik vannak, 9& általánosan alkalmazható elméleti magyarázatokat ismertessük, bér ezek a teljes használt részletességgel csak az 1. ábra szerinti kiviteli alakra vonatkoztathatók. A következőkben közölt magyarázatok íec» azonban magától értetődő kisebb változtatásokkal és kiegészítésekkel a találmány szerinti kételektródás rezgéskeltó oly kiviteli alakjaira is alkalmazhatók, amelyek az 1. ábrában feltüntetett külö- íos nös kiviteli alaktól gyökeresen különböznek. Bizonyos példa gyanánt felvett kiviteli alakoknál előnyösnek találtuk, hogy kellő helyen további magyarázatokat adjunk. Ez a magyarázat a találmány kü- 110> lönböző jellemző tulajdonságainak a következőkben közölt ismertetéséhez alapoi ad, amelynek alapján szakértő az ismer tetett találmány gyakorlati kiviteli alakjaihoz eljuthat és különösen kételektró- 11&