122918. lajstromszámú szabadalom • Kételektródás rezgéskeltő készülék

ti 122918. hossza a félhuliámhosszak egészszámú többszöröse; ily módon a kételektrodás rezgéskeltő készülék alkatelemeit úgy hangolhatjuk, hogy rezgések keletkezneK. •S A 9. ábra hasonló módon, mint a 8. ábra, kételektrodás rezgéskeltő készülékkel csatolt áramkörmúhálózat használatát ábrázolja, hogy ily módon az áramkör jellemzőit növeljük és állandóvá *10 tegyük. A. 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a műhálózat megkülönböztetésül a 8. ábra szerinti központos vezetékű vonalvezetéktől hullámvezeték. Hullámvezetéknek különböző alakjai lehetnek, 15 azonban általában dielektromos rúd vagy üreges vezetőcső, amelyek közül az egyikbe vagy másikba nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámot vezetünk. Maga a hullámvezeték üreges (27) ve-20 zetőcső vagy más ily alkatelem. A kételektrodás rezgéskeltő készüléket az ábra legszélső bal végén a (27) cső szűkített részében ábrázoltuk. A. (27) cső és a szűkített rész között levő összeköttetést 25 üreges (28) csonkakúp alkotja. A kételektrodás rezgéskeltő készülék sugárzási veszteségeinek elkerülése végett a hullámvezetékhez való csatolást úgy létesítjük, hogy a csatolást e kúpos (28) résznél a 30 hullámvezetők és a járulékos (29) vezetőkúp közé iktatjuk. A hullámvezeték másik végén hasonló kúpos elemek párját rendezzük el a hullám vezetéknek a vázlatosan ábrázolt (30) energiavevö készü-35 lékkel való összeköttetése végett. Ha a kételektrodás rezgésforrástól hullámok érkeznek a rezgésforrással csatolt hullámvezeték végénél levő kúpos alkatelemekhez, a hullámok jelentékeny mértékben 40 iier

n verődnek vissza. Más szóval, ha a kúpos felületek bővebb végeinél mért átmérők viszonyát úgy választjuk, hogy a hullámvezeték impedanciájával megegyezzen, viszont ugyanama két kúpos 45 felület szűkebb végeinél mért átmérők viszonyát úgy választjuk, hogy a kételektrodás rezgéskeltő készülék impedanciájával megegyezzen, akkor a kúpos alkatelemek oly impedancia-átalakító 50 gyanánt működnek, amely a kételektrodás rezgéskeltő készüléket a hullámvezetékkel csatolja. A rajzok további ábráiban ábrázolt kiviteli alakok nagy eltérést mutatnak .55 az előző ábrák kapcsán közölt tanításokkal, különösen azok tekintetében, amelyek olyan kételektrodás rezgéskeltő berendezésekre vonatkoznak, amelyeknél az előzőkben feltételezett zérus elektronsebességgel és gyorsulással szemben az eo elektronoknak Kezdeti sebességük és gyorsulásuk van. Az előzőkben ismertetett kételektrodás rezgéskeliő készülékeknél az a tény, hogy az elektronok a nyugalmi állapotból indulnak el, szükségessé 65 teszi, hogy az anódnak mérsékelten nagy feszültsége legyen, ha az átmeneti időt a közölt elemzésnek megfelelően a ciklusok mérsékelten kicsiny számát tevő értéken kívánjuk tartani. Továbbá az a 70 tény, hogy az anód nagyfeszültséggel dolgozik, azt jelenti, hogy az elektronok ütközésétől eredő hő hajlamos nagyon növekedni, ami a hatóképességet csökkenti. Megállapítottuk és a leírás előző 75 részében közöltek során matematikai elemzéssel nehézség nélkül igazolható, hogy rezonáns üregbe ennek falában levő nyíláson át nagy sebességgel belépő és a szembenfekvő párhuzamos falban levő 80 nyíláson át az üreget elhagyó elektronáram ugyanolyan negatív ellenállást létesít, mint aminő az előző ábrák szerinti kételektrodás rezgéskeltő készülékekkel létesíthető, ha az elektronáram átmeneti 85 ideje az üregen belül azoknak a feltételeknek felel meg, amelyeket az említett más jellegű rezgéskeltő készülékekre vonatkozólag előírtunk, amelyek működésekor az elektronok megfelelően a nyu- 90 galmi állapotból hagyják el az üreg falát. E felismerésből következik, hogy a rezonáns üreg nagyfeszültségen gyűjtő elektróda vagy gyűjtő elektródák csoportjával kapcsolatban oly módon mű- 95 ködhet, hogy hatása folytán az elektronáram az üregen áthalad anélkül, hogy falaiba ütközne. Az elektronáramnak az üreg falaiba való ütközése az alapelv szerint való működést nem tenné lehe- 100 tétlenné, de szükségtelen hevítést eredményezne, ami a készülék hatékonyságát csökkentené. Miután az elektronok a rezonáns üreget elhagyták, kicsiny, pozitív feszültségen működő anódszerű 105 elektródával összegyűjthetők, úgyhogy a készülék összhatása tökéletesíthető és egyszersmind az elektronok átmeneti ideje az üregen belül adott gyorsító feszültségnél 50 százalékkal csökken. 110 A 10. ábra szerinti rezonáns üreg olyan, mint az előző ábrákban ábrázolt teljes kételektrodás rezgéskeltő készülék és a 10. ábra szerinti különös kiviteli példánál, az üregnek olyan jellege van, mint 115 a 6. ábrában ábrázolt kételektrodás tár-