122852. lajstromszámú szabadalom • Felfüggesztő és forgatószerkezet ablakokhoz és hasonlókhoz

Megjelent 1940. évi január hó 15-én. MAftIÁE KIRÁLYI^gSÄ SZABADALMI BIRŐSiG SZABADALMI LEÍRÁS 123853. SZÁM. Vili/4. OSZTÁLY. P. 9G0é ALAPSZÁM. Felfüggesztő- és forgatószerkezet ablakokhoz és hasonlókhoz. Eric Sigfrid Persson vállalkozó, Malmö, A bejelentés napja 1939. évi április hó 8-ika. Svédországi elsőbbsége 1938. évi április hó 13-ika. A találmány felfüggesztő- és forgatószerkezet, különösein olyan forgatható ablakokhoz, amelyeknek az ablak felsői és also széle kőzött levő, vízszintes forgás-5 tengelye vain. A rajz a találmány egy példaképeim kiviteli alakját mutatja és pedig az 1., 2. és 3. ábrán a 4. ábra A—A vor nála szerinti, függőleges metszetben, azon-10 ban a felfüggeszt őszer kezet külömböző helyzetei mellett, a 4. ábrán az 1. ábra C—C, az 5. ábrán pedig az 1. ábra B—B vonala szerinti metszetben. 15 A 4. és 5. ábrán (1) az ablakiak, amelyein a horogalakú (3) résszel ellátott (2) lemez van megerősítve. A (3) rész az ablak belsői oldalán a tokinak az élén túl kinyúlik és itt a kiinyúló részen a felfelé 30 nyitott (4) kivágása van. A szárny az (5) T-vasból áll, melyein a (6) üvegtábla ismert módon van megerősítve. Az (1) tok és az (5) keret között az egészében (M)-mél jelölt szerv van, 25 melynek (7) és (9) részei egymással párhuzamosak és a (10), illetve (11) csapóik révén — amelyek közül a (10) csap a (4) kivágásba illik — a (2) lemezzel, illetve az (5) kenettel vannak összekötve. 30 Az (M) szervnek, 'továbbá a (7) és (9) részekre merőijeges (8) résae van, rnely a (7) és (9) részeket összeköti és felfelé és lefelé úgy nyúlik ki, amint azt az 1—3. ábra mutatja. Az (1) tok és az (5) keret 35 között az ablak függőleges oldalain levő, közbensői tér a (12) felső és a (13) alsö résizből álló faléccel van kitöltve, amelyek közül a (12) felsői rés?" az (5) keretté], a (13) alsó rész pedig az (1) lókká! van szilárdan összekötve. 40 Ha az ablak zárva van, akkor a részek a;z 1. ábrán feltüntetett helyzetben vannak. Az ablak. nyitásánál a szárnyat, a (11) csap körül, addig forgatjuk, amíg a (12) léc alsó vége az (M) szerv felsői, 45 ferde részén fel nem fekszik, amint azt a 2. ábra mutatja. Ezután a (11) csap körül további forgatás nem lehetséges, hanem a (12) és az (M) szervek közötti felfekvés köV 50 vetkezte ben ez utóbbi a további forgómozgásban résztvesz, amely forgóimozgás most már — amint azt a 3. ábra mutatja r— a (10) csap körül megy végbe. Ha a (szárny vízszintes súlypontvonala — amint ez célszei- 55 rűen az eset — a (11) csapon megy át vagy ennek közvetlen kö-zieléhen halad, úgy a íorgőmiiOiZgás első részei [a (11) csap körül] igen könnyen lehetséges, uiinthogy az ablak az egész idői alatt teljesen vagy csak- 60 nem teljesein ki van egyensúlyozva. Sziellőiztetési célokra ez első mozgáskörzeten belüli nyílásszög teljesen elegendő. További forgatást [a (10) csak körül] rendszerint, csak akkor kell eszközölnünk, ha 65 az ablakot tisztítani akarjuk és minthogy a (10) csap, előnyösem, a vízsziniies súlypontvonal fölött fekszik, ennélfogva eme további forgatáshoz aránylag nagy erő szükséges. Ennek az a következménye, 70 hogy a szellőztetésnél valamely homlokzat vagy épület valamennyi ablaka egészen önműködően egyenlő helyzetbe jön» a'mi kedvező: összbenyomást ad. Ugyanebből az okból a szél az ablakokat nem 75-íorgathatja át.