122821. lajstromszámú szabadalom • Sínköszörülőgép

122831. A rajz mindegyik ábrája olyan kiviteli alakot mutat, melynél mindkét (5) támasz­tószerv a (3) köszörűkő (1) tengelyével párhuzamos tengelyű görgőiként van ki-5 alakítva és állítható. Egy vagy több tá­masztöszervet azonban olyan gördülni nem képes csúszóíestként is kialakíthatunk, amelynek csúszófelületéin az (1) köszörűkoi­tengeilyiel párhuzamos alkotók vannak. 10 Megtehetjük továbbá azt is, hogy csak az egyik tamasztoszerve't tesszük állíthatóvá, a másikat pedig mereven erősítjük a sím­kösizörülőgépre. Az (5) támasztószervek BÍZ 1. ábra szie-15 rinti kiviteli alak esetében a (8) csavar­orsóval ellátott, villaalakú (7) tartóra van­nak erősítve. E tartónak, természetesen, a villaalaktól eltérő alakja is lehet. A (8) csavarorsó' a (4) védőköpenyhez erősített 20 (9) vezetékben van vezetve és a vezetés biztosabbá tételére, célszerűen, laposme­netű. A (8) csavarorsón, a (9) vezetlek alatt a (12) áilító-csavaranya ül, az orsó végére 25 pedig a (10) rugótányér van erősítve. En­nek az alsó végével a (9) vezeték felső homloklapján nyugvó (11) nyomórugó felső vége támaszkodik, mely rugó tehát a (8) orsót — és vele a (7) tartót és az 30 (5) támasziószervckel —• a súlyerő elle­nében felfelé emelni igyekszik. Ennek az emelésnek azonban, a (8) orsón ülő és felső homloklapjával a (9) vezeték alsó homloklapjába ütközői (12) állíki-airya szab 35 határt, úgy, hogy végeredményben az (5) támasztószervek mindenkori helyzetét en­nek a csavaranyának az orsón elfoglalt helyzete szabja meg és így a támasztószer­vek helyzetié a (12) anyának orsóján való 40 elállításával szabályozható. A sínköszörülőgépet, a legegyszerűbben, úgy használjuk, hogy álló (3) köszörűkőivét egyenes (6) alapra, például ép futófelületű sínrészre helyezve, az (5) támasztószerve-45 ket, állítószervük 'elforgatásával, szintén érintkezésbe hozzuk a (6) állappal. Ezutáln megindítjuk a köszörű kői hajtómotorját és ismert módon, a forgó köszörű kőinek a ki­emelkedő rész feletti ide-oda mozgatásá-50 val megkezdjük a köszörülést, melyet a találmány szerinti géppel csak "addig foly­tathatunk, míg az (5) támasztószervek a leköszörülendő kiemelkedés két oldalán lévői, ép sínfielüleíekkel ériintkezéste nem 55 jutottak, azaz amíg a kívánt felületet elő nem állítottuk. A további köszörülést, vagy­is homorulatnak a sínbe való' köszörülését ami eddig oly gyakran előfordult -- a futó­felületre támaszkodó (5) szervek kizárják. A találmány szerinti géppel a sínfejet 60 mindig, kényszerűen, a helyes ívelt felü­letűre munkáljuk le, ha a köszörűkövet a sín szimmetriasíkjához-képest ide-oda dönt­jük, A támasztólszervieknek a köszörűkői­tengeliyel párhuzamos alkotói ugyanis a 65 sínfelülieíinek minidig ugyanazzal az alkotó­jával érintkeznek, mint a (3) köszörűkő muukafieiiülete és így e támaszítószervek, a köszörűkői billentése közben, a követ min­dig olyan helyzetben tartják, melyben az 70 a támasztószervekkel érintkező slnszel­vénnyel! azonos sínszelvényt köszörül. A 2, ábra szerinti sínköszörülőgép (5) tániasztószervei a géphez, például annak (4) védőköpenyéhez erősített (14) forgás- 75 csapok, mint csukló pontok körül billent­hie'JŐ (13) tartókra vannak erősítve. Mind­egyik (13) tartó kétkarú emelőit alkot, melynek alsó karja, hordja a itámasztószer­vet. felső (13a) karja pedig az állítószerv- 80 vei kapcsolódik. Ez az utóbbi a gépre erö­sített (8) csavarorsón ülői (17) csavaranya, melynek kúpalakú (ÍR) része valn. Kúp­alakú rész helyett más változó átmérőjű ."forgásfelület alakjával rendelkező részt is 85 alkalmazhatunk. A (13) tartók (13a) karjait a (15) huzó­rugó köti össze egymással. E rugó a (13a) karokat egymáshoz közelíteni és ezáltal azo­kat az állító-csaivaranya kúpfelü telére szo- 90 rí tani, a támasztöszierveket pedig a súlyerő eülenéixin felemelni igyekszik. A (13ai) ka­rok végei aninál közelebb kerülhetnek egy­máshoz és így az (5) támasztószervek an­nál magasabb helyzetet foglalhatinak el, 95 minél kisebb átmérőjű a kúpos (16) szerv­nek közöttük lévő része, A (10, 17) állítö­szervnek csavarorsóján való fel- és lecsa­varásávál tehát - amint az a rajzból min­den magyarázat nélkül is nyilvánvaló —- 100 az (5) támasztószervek helyzetét változ­tathatjuk. Célszerű, ha — amint a. 2. ábra mutatja — a (16. 1.7) állítószerv alsó halárhelyzcr tét megszabó. (8) csavarorsón ülő;, máso- 1Ö5 dik csavaranyából álló (18) ütközőt alkal­mazunk. Ezt az ütközőit úgy állítjuk be, hogy a (16, 17) állííőszervvel annak ab­ban a helyzetében érintkezzék, amelyben a (3) kösizörűkiő és az (5) támaszítószer- 110 vek éppen érintik a (6) felületet. Az állító­szervet ezután, tetszés szerint, feljebb csa­varhatjuk azaz a tániiasztószerveket sü­llyeszthetjük, majd a támasztólszerveket, az állítószerv lefelécsa varasával, a köszörülés 115 közben, szükség szerint, fokozatosan, ismét emelhetjük mindaddig, amíg ezt a (18) üt­köző engedi vagyis amíg c támasztószervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom