122778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves higanyvegyületek előállítására
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRffeÁG SZABADALMI LEIRAS 122778. SZÁM. IV/li/1. (IV/h/2.) OSZTÁLY. — F. 8306. ALAPSZÁM. Eljárás szerves higanyvegyületek előállítására. Fahlberg--List Aktien Gesellschaft Chemische Fabriken cég -, Magdeburgf-Siidost. Pótszabadalom a 117944. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi szeptember hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 17-ike. Ismeretes, hogy R. Hg. OH-típusú szerves higanyvegyületeket (melyek képletében (R) egy aromás gyököt, pll. fenilt, lolilt stb. jelent) fenollal és homológjaival reakcióba 5 liehet hozni. Ez a reakcióképesség a higanyhoz kötött hidroxilcsoportnak tulajdonítható. Ha ellenben a higanyon hidroxidot tartalmazó merkuráit aromás szénhidrogén helyett, a fenollal vagy homolog-10 jaival olyan merkuráit aromás szénhidrogént próbálunk reakcióba hozni, melynek higanyatomjához a hidrotxil helyett egy gyenge savnak, pl. ecetsavnak vagy hasonlónak gyöke van kötve, nem fog reak-15 ció bekövetkezni. Meglepő módon kitűnt, hogy a higanyatomon egy gyenge sav maradékát hordó, nemaktív merkuráit aromás szénhidrogének is reagálhatnak fenolhidroxilcsopor-20 tokkal, ha olyan többértékű fenolokat alkalmazunk, mint amilyeneket a törzsszabadalom szerint valamely merkuráit aromás szénhidrogén hidroxidjával hozhatunk reakcióba; ezek azok a többértékű fenolok, 25 melyekben a hidroxilcsoportok, vagy — mint a pirokatechinnél — (o)-helyzetben vannak, vagy — miként a feniletilrezorcinnál — (m)-helyzet mellett, még egy oldallánc is van jelen. 30 Az ilyen többértékű fenolok a higanyon egy gyenge sav maradékát hordó merkuráit aromás szénhidrogénekkel olyként reagálnak, hogy a megfelelő sav lehasadása közben képződik a reakciótermék, 35 mimellett az egyik hidroxilcsoport a raekcióban nem vesz részt. A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás szerves higany vegyületek létesítésére, melyet az jellemez, hogy a fenolos hidroxilcsoporlokkal szemben normálisan *0 közömbösen viselkedő merkuráit aromás szénhidrogéneket, melyek higanyukon egy gyenge sav, pl. ecetsav maradékát hordják, olyan többértékű fenolokkal hozzuk reakcióba, melyeknek egyik liidroxilcso- 45 portja a reakcióban nem vesz részt. A többértékű fenoloknak találmány szerinti alkalmazásánál, kétértékű fenolok esetén, a kétértékű fenol'nak a merkuráit aromás szénhidrogén savszármazékához, 50 pl. acetáthoz való moláris viszonyát célszerűen 1:1 arányban választjuk meg. íláromérlékű fenolok esetén a háromérlékű fenol és a higany vegyül et moláris viszonyát célszerűen 1:2 arányban választjuk. 55 De ugyanolyan higanyvegyületeket kapunk akkor is, ha nem ezeket az arányokat tartjuk be. A fenolból és egy merkuráit aromás szénhidrogénből létesített ismert reakciótermékekkel szemben a találmány szerint létesített higanyvegyületek azzal tűnnek ki, hogy oldhatók az olyan híg, vizes alkatiakban, melyeknek pH értéke a szódáénál nagyobb. E vegyültetek alkálisóinak vizes oldatából — melyet pl. a vegyületeknek híg nátronlúgban való oldásával létesíthetünk — magukat a szabad vegyületeket savval, pl< szénsavval vagy akár híg kénsavval változatlanul lehet lecsapni. E vegyületek forró vízzel és híg savval, pl, ecetsavval vagy kénsavval szemben ál-60 65 70
