122769. lajstromszámú szabadalom • Gyujtó- és üzemi berendezés villamos izzókatódás kisütőlámpákhoz

Megjelent 1Ö40. évi január hó 2-án. MAO TAR KIBÍLTI WCB*» SZABADALMI BffiőSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 122769. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — T. 6260. ALAPSZÁM. Gyújtó- és üzemiberendezés villamos izzókatódás kisütó'lámpákhoz. Patent-Treuhand-Gesellschaít für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 26-ika. Hogy villamos izzóelektródáikat tartalmazó kisütőlámpákat a hálózati feszültséget messzemenően megközelítő nagy égési feszültségekkel tarthassanak üzem-5 ben, oly rezonaniciakapesolás alkalmazását javasolták, amelynél fojtócséve és arra h angolt kondenzátor sorosan vannak kapcsolva, mimellett a kisütölámpa vagy a kondenzátorral párhuzamosan vagy a két 10 ellenállás mögött vian elrendezve. A kisötőlámpának a kondenzátorral való párhuzamos kapcsolása az első gyújtást ugyan megkönnyíti, mert már az áramnak a kisütőlámipán való átmenete előtt in a lámpán nagy rezoíianciaf észül tség keletkezik, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a kisüléskor fellépő nagy áram lökések az izzóelektródákat idő előtt tönkreteszik. Ezért mindeddig i.n-20 kább úgy jártak el, hogy a kisütőlárnpát a fojtócséve ós a kondenzátor mögött rendezték el és ezt a kapcsolást a gyakorlatban eredményesen alkalmazták, azonban csak olyan nagynyomású gőzki-25 sütőlámpáknál, amelyeknél az első égés feszültsége a hálózati feszültségnek csak tört része és a hálózati feszültség a lámpa gyújtásához egymagában is elegendő na,gy. 30 A találmány célja, hogy a kisütölámpa üzeme szempontjából kedvező rezonanciakapcsolást, amelynél a kisütölámpa a fojtócséve és a kondenzátor mögött vian elrendezve, oly kisütőlámpákhoz is alkal-85 mássá tegyük, amelyeknek égési feszültsége azonnal a bekapcsolás után nagyobb', mint a hálózati feszültség 70%-a és amelyeknek első gyújtási feszültsége ennek következtében messze a hálózati feszültség felett van. Ilyenek,' például a ne- 40 niiesgászal töltött világítócsövek, vagy a nátriumgőzzel dolgozó' lámpák, amelyeknek a hálózati feszültséghez viszonyító it hossza nagy, valamint azok a kisütőlánipá,k is, amelyeknek nagynyomású gáztöl- íö iésük van. Számos kísérletet végeztek a szokásos, a gyujtóifeszültséget csökkentő ' eszközökkel, aminők a segédelektródák, a lámpa falán alkalmazott vezető bevonatok ós gyujtódrótok, ezek azonban nem 50 jártak a kívánt eredménnyel. E kísérletek közben azonban úgy találtuk, hogy az olyan esetben, amikor a kondenzátor ellenállása nagyobb, mint a fojtócséve ellenállása, a hálózati feszültség 70%-ánál 55 nagyobb feszültséget felvevő kisütőláinpia rövidrezárásaiior nem lép fel sokszoros túláram, amitől tartani kellett, hanem az áramerősség veszély nélkül körülbelül csak a fele értékével nő meg. Ezt a ki^ö- (>0 nős jelenséget, amelynek oka a rezonanciakör sajátságos tulajdonságai ós a lámpa kisütőáramának lefolyását ábrázoló görbe különös alakja, a találmány szerinti gyújtó- és üzemi berendezésnél ak- «5 ként hasznosítjuk, hogy az áramot korlátozó, a hálózati frekvenciával közelítően rezonanciára hangolt, fojtócsóvéből ós kondenzátorból álló oly előtétimpedanciát alkalmazunk, melynek; a kondenzátor al- 70 kotta, ellenállása a túlnyomó, mimellett a lámpának az izKÓ-elektródákat áthidaló, kapcsolóit tartalmazó gyújtó vezetéke van, amely a kisütölámpa gyújtása végett kéz-