122768. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés a rádióvételt zavaró rezgések kiküszöbölésére

Megjelent lí)40. évi január hó 2-án. MA6TAR KIRÁLYI W^BS SZABADALMI BtRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 122768. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 6146. ALAPSZÁM. Kapcsolási berendezés a rádióvételt zavaró rezgések kiküszöbölésére. Telefimken (Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. B.s Berlin. A bejelentés napja 1938. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 19-ike. ' Zavarok elhárítása végett a hasznos rezgésre szuperponált zavaró összetevőt oly második váltófeszültséggél egyenlítik M, amely előnyösen a zavaró rezgést tar-5 talmazza. így például eljárnak úgy, hogy a nem, árnyékolt antennavezetékkel fel­vett, közelből eredő zavarokat, második, az antennavezetékkel párhuzamosan elren­dezett, de az antennáihoz nem csatlakoz-10 tátott vezetékkel (segédantennával) fel­vett feszültségekkel kiegyenlítik. Ez a kiegyenlítés például ismert módon történ­het úgy, hogy a két feszültséget transz­formátor középen földelt primértekeresé-15 hek két végére kapcsoljuk és a transzfor­mátor szekunder feszültségét közönséges nagyfrekvenciájú erősítőbe vezetjük. Ha a segédantenna, mely túlnyomórészt a. za­varó feszültségeket veszi fel, ezeket ugyan-20 abban a. fázisban veszi, mint a, főantenna csatlakozó vezetéke, az utóbbi pedig a za­varó feszültségeket és a jeláramokat veszi fel, akkor a transzformátorba vezetett fe­szültségek amplitúdói úgy egyenlíthetők 25 ki, hogy a szekunder oldalon a kettő kü­lönbözeteként csak a hasznos feszültség jelentkezik. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a zavaró összetevő a transzformátor 30 él nem kerülhető aszimetrdái, valamint az antenna és a segédantenna különböző ka­; pacitásai miatt csak egyetlen frekvenciá­nál egyenlíthető ki pontosan. A zavaró frekvencia változása esetén a kiegyenlítő •35 feszültség amplitúdóját újból be kell állí­tani. Á frekvenciától független kiegyenlítés végett eljártak már úgy, hogy a két fe­szültséget közvetlenül, azaz aperiodikusan ^Q oly elektroncső vezérlőrácsára és katódá­jára kapcsolták, amelynek ohmos katód­ellenállása van, amely ellenállás nagy­frekvenciával szemben nincs a szokásos mlódon áthidalva. Mivel a földdel szem- 45 ben azonos fázisú feszültségek a rácsot a katódához képest ellenfázisban vezérlik és mint vezérlő feszültség csak a feszültsé­gek különbsége hatásos, a két feszültség­aimplitudói beállíthatók lígy, hogy a zavaró 50 összetevő az anódáramból eltűnik. A cső anódellenállásán a hasznos feszültség le­vehető. Ennek a kapcsolásnak azonban az alább részletezett okokból, hátrányai van­nak, amelyeket a találmány értelmében 55 elkerülünk. A találmány értelmében a zavaró fe­szültségekkel kevert hasznos váltófeszült­séget és a főként az azonos fázisú zavaró feszültségeket tartalmazó kiegyenlítő 60 váltófeszültséget azonos fázisban több elektródás eső egy-egy vezérlőelektródá­jára vezetjük. Emellett a cső üzemi vi­szonyait egyszerű kísérletekkel úgy állít­juk be, hogy a két vezérlő elektróda har- 65 madik elektródához folyó áramot, mely­nek feszültségesését ellenálláson vesszük le, ellentétes fázisban vezérel. A találmány értelmiében célszerű, ha vezérlőelektródaként többrácsos cső egy- 70 más mögött 'fekvő vezérlőrácsait és mint harmadik elektródát ezek: között elrende­zett, pozitív előfeszültségű árnyékoló rá­csot alkalmazunk. A találmány szerinti megoldásnak, úgy 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom