122746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilacetilén hidratálására

133146. 2. Példa. A vinilacetilént az 1. példában ismer­tetett módon hidratizáljuk. A hidratizá­lással kapott savanyú oldatnak közvet-5 len desztillálásával buten-(l)-on-(3)-mat víztartalmú alakban gyakorlatilag elmé­leti hozadékkal különítünk el; gondos írakcionálás esetén a vegyületet vízzel alkotott biner keveréke (Fp710 =72,5°) 10 alakjában kapjuk. Ez az alacsony hő­mérsékleten forró keverék 88% ketont tartalmaz. A vízmentes ketont a víznek ismert szárítószerekkel végzett eltávolí­tásával kapjuk, azt találtuk azonban, 15 hogy előnyösebb a vizet vízben nehezen oldható szerves anyagokkal, pl. vinil­acetilénnel, éterre], metilénkloriddal, pen­ténnel és máseffélével leválasztani és ezt követőleg desztillálni, úgyhogy pl. az 20 alábbi munkamenet adódik: 80 rész butén-(l)-on-(3) és 20 rész víz alkotta oldatból 100 részt 200 rész me­tilénkloriddal keverünk, amikor is két réteg képződik. Az alsó, butén-(l)-on-(3)-25 mat tartalmazó metilénkloridréteget le­engedj ük, melyből a metilénkloridnak és kismennyiségű vizes butén-(l)-on-(3)-nak kiűzése után tiszta butén-(l)-on-(3) al­kotta vízmentes maradékot kapunk. A 30 vízmentes butén-(l)-on-(3) Fp710 -ja 78,5°. A vizes rétegben csekély mennyiségű butén-(l)-on-(3) marad vissza, mely me­tilénkloriddal végzett kimosással kivona­tolható vagy desztillálással biner keve-35 rékké dúsítható. E kirázást folytonos mosási eljárás alakjában is magában véve ismert módon foganatosíthatjuk. 3. Példa. Vinilacetilént 100 részre kb. 40 rész 40 butanol-(l)-on-(3)-mat, 1,5 rész kénsavat és 0,3 rész higanyoxiclot tartalmazó vizes katalizátoroldatba vezetünk be. Az olda­tot forrásban tartjuk és visszaí'olyatásra állított hűtő alkalmazásával buten-(l)-45 on-(3) és víz elillanását megakadályoz­zuk. A reakciótérnek minden literére 2 g higanyoxidot és 2,5 g kénsavat tartal­mazó oldatból óránként kb. 100 g-ot vezetünk. A vinilacetilént úgy vezetjük 50 be, hogy lehetőleg teljesen reakcióba lép­jen. Egyidejűleg folytonosan reakció­oldatot vezetünk el, mely hidratizálási termékekből kb. 40, részt tartalmaz. A reakciótér különböző kialakítású, 55 pl. osztott lehet, úgyhogy a vinilacetilén az egyes reakciótereken ellenáramban halad át. Az adalékkatalizátorhoz re­akcióterméket keverhetünk. A hőmérsék­letet, a katalizátor mennyiségét és tö­ménységét, a bevezetett vinilacetilén 60 mennyiségét változtathatjuk. Lényeges, hogy a hidratizálási termékek tömény­ségét a reakcióoldatban olyan magas értéken tartsuk, hogy a vinilacetilén fel­vétele lassúbbá ne váljék. Az elvezetett 65 reakcióoldatot tetszés szerint az 1. vagy a 2. példában ismertetett módon dolgoz­hatjuk fel; így pl. semlegesítés után ka­talitosan hidrogénezhetjük, amikoris fő­leg 1,3-butilénglikolt és ß, ß'-dioxi-butil- 70 étert kapunk, mely két vegyület bu­tadienné hasítható. Emellett csekély mennyiségű butanol-(2)-t kapunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vinilacetilennek savanyú fém- 75 katalizátor segélyével való hidratizá­lására, azzal jellemezve, hogy a sav töménységét a reakcióoldatban 10 %-ot meg nem haladó értéken tartjuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott 80 vinilacetilénliek savanyú fémkatali­zátor segélyével való hidratizálását célzó eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy butanol-(l)-on­(3) jelenlétében hidratizalunk. 85 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meg­határozott vinilacetilénnek savanyú f mkatalizátor segélyével való hidra­tizálását célzó eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a re- 90 akcióhőt a reakciófolyadék elgőzölög­tetésével elvezetjük. 4. Eljárás főleg butanol-(l)-on-(3) és ß, ß'-diketo-butil~eter előállítására, az­zal jellemezve, hogy az 1—3. igény- 95 pontok bármelyikében védett eljárás­sal kapott reakcióoldatot pontosan semlegesítjük és azután desztillálás­sal feldolgozzuk. 5. Eljárás butén-(l)-on-(3) előállítására, 100 azzal jellemezve, hogy az 1—3. igény­pontok bármelyikében védett eljárás­sal kapott reakcióoldatot savanyúan vagy lúgosán desztilláljuk. 6. Eljárás az 5. igénypont szerint elő- i05 állított butén-(l)-on-(3) különválasz­tására, jellemezve vízzel végzett azeo­trop desztillálással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom