122738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumoxid előállítására
2 122738. eredő maradékok, illetve meddők stb. A felsorolt anyagok között olyanok is vannak, amelyek, természetes mivoltukból folyólag, kémiai behatásokkal szem-5 ben a legnagyobb ellenállást fejtik ki, mint pl. a többé-kevésbé vízmentessé vált és elkőzetesedett palák és alumíniumszilikátok, továbbá az olyan anyagok, mint pl. hamu és salakok, amelyek már 10 égési folyamaton mentek keresztül és ebből folyólag vegyileg nagyon nehezen elbont hat ókká váltak. Különöskép előnyösen alkalmazhatók a felsorolt kiindulási anyagok akkor, ha 15 az égetés előtt a mész adagolását és magát az égetési folyamatot is úgy szabályozzuk, hogy a kivinni szándékolt eljárás szempontjából legjobb oldhatóságot és legkedvezőbb lúgossági arányt ér-20 j ük el. Ezen szabályozáshoz célszerűen megfelelő előkísérleteket végzünk. A mész adagolása tekintetében az a szabály vehető alapul, hogy a mészszükségletet monokalciumaluminát keletkezésére, bi-25 kalciumszilikátra és monokalciumtitanátra, esetleg még bikalciumferritre számítva állítjuk be és ehhez még 5—18%, rendszerint 10—12%-nyi mészfelesleget adunk. 30 A vastartalom figyelmen kívül hagyható, ha nagyon csekély, vagy ha redukáló atmoszférában történik az égetés. Képletszerűen a beállítandó arány egyfelől a mész, másfelől az egyéb anyagok 35 között a következőkép fejezhető ki: 1 Si03 : 2 CaO 1 Ala 0 3 : 1,3—2,0 CaO 1 Ti02 : 1—2 CaO és esetleg 1 Fe2 0 3 :2 CaO. 40 Amennyiben a kalciumaluminát kilúgzásakor kapott maradékot cement előállítására kívánjuk felhasználni, a mésztartalommal célszerűen a felső határig vagy esetleg ezen is túl megyünk. 45 A vasat ez esetben a maradékból, illetve már előzőleg a feltárási termékből, flotálással vagy mágneses kiválasztással távolítjuk el. Hogy a kilúgzási folyamat maradéká-50 ból csekély zsugorodású, valamint korrodáló hatásokkal szemben nagy ellenállóképességű cement legyen előállítható, ajánlatos a kilúgzási folyamatot a maradékban visszamaradt alumlniumoxidtar-55 talomra pontosan éspedig olykép beállítani, hogy az alumíniumoxidtartalom egyrészt kellőkép alacsony legyen, másrészt azonban az ilyen cementekre megállapított alsó határon alul ne maradjon. Szénpalának vagy bitumenes palának 60 vagy pedig a szén széntartalmú kísérőkőzeteinek felhasználásakor az. a további előny mutatkozik, hogy a nyersanyagnak egyébként többé ki nem használható éghető anyagtartalma az égetéshez szűk- 65 séges kalóriamennyiség egy részét szolgáltatja. Nagy vastartalom esetén, a kiindulási anyagnak mésszel való termikus feltárásakor, az égetésnek redukálóan végzett 70 kivitele íémvas kinyerésére is lehetőséget nyújt, amely azután a kaiciumaluminátot tartalmazó feltárási terméktől, vagy ennek megfelelő kilúgzása után, a maradékból kellő módon elválasztható. 75 Általában a találmány szerinti égetési termékeknek az a sajátságuk, hogy amennyiben a lehűtés nem történik túlságosan gyorsan, azonnal szétporlódnak. Ezen, a lassú hűtéssel járó tulajdonságot 80 közvetlenül finoman elosztott termékek előállításának céljaira hasznosíthatjuk. Ilykép ugyanis a feltárási terméknek a kilúgzást megelőző külön őrlése esetlégegészen, de legalább is részben feles- 85 legessé válik. Végül az is kitűnt, hogy 1—5% gipsznek adagolása az aprított feltárási termékhez megkönnyíti a kilúgzást. A gipsz anhidrit vagy vízmentes gipsz alakjában, 90 az aprítás előtt, alatt vagy után adagolható. Kiviteli példák. Kiindulási anyagként a következő összetételű kaolint használtuk fel: 95 Si02 . . . 45,94 Ala 0 3 .. 38,30 Fe2 0 8 . . 1,04 CaO ... 0,45 MgO . . . 0,24 íco alkáli .. 1,22 izzítási veszteség 12.75 l uu,uu Ezt az anyagot bensőleg összekevertük oly mennyiségű mészkővel, amennyi i(f > szükséges ahhoz, hogy az égetés után az alábbi képletnek pontosan megfelelő égetési termék álljon elő: xSi02 2 CaO+y Al 2 0 3 CaO.
