122735. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás a hangerősség késleltetett, önműködő szabályozására
122735. 8 két kisfrekvenciás erősítőcsövet tartalmazó vevőkészülékben az első nelyen említett két egyenirányítót olyan diódák alkotják, amelyek az első kisfrekvenciás erősítőcsőben vannak elhelyezve, míg a detektor a második kisfrekvenciás erősítőcsőben alkalmazott diódából áll. Ámbár az 1. ábrán látható kapcsolás esetében a (Gj) és (G2 ) egyenirányítókat diódák alakjában tüntettük fel, nyilvánvaló, hogy a kapcsolás másféle egyenirányítókkal, pl. szárazegyenirányítókkal is felszerelhető. A 2., 3. és 4. ábrák a találmány néhány gyakorlati foganatosítási példájának vázlatát mutatják. A 2. ábrán látható kapcsolásnál a vett rezgéseket a (Gx ) szabályozóegyenirányítóba (Cj) csatolókondenzátoron keresztül vezetjük. A G1 egyenirányító kimeneti köre az (Rj) leegyengetőellenállást tartalmazza, továbbá tartalmaz egy második (G3 ) egyenirányítót, melyhez párhuzamosan (Cs ) leegyengetőkondenzátor van kapcsolva. A (G2 ) egyenirányító anódjára (R2 ) ellenálláson keresztül pozitív egyenfeszültséget juttatunk. A 3. ábra szerinti kapcsolás a 2. ábrán látható kapcsolástól lényegében abban különbözik, hogy a (Gj) egyenirányítóhoz párhuzamosan kapcsolt (R4 ) levezetőellenállást tartalmazza. Ennek folytán a (Gx ) egyenirányító kimeneti körének egyenáramú ellenállása a váltóáramú ellenállással jobban tehető egyenlővé, amivel a (Gjj egyenirányítón át fellépő feszültség torzulásának még további csökkenését érj ük el. Ebből az okból ez a kapcsolás igen jól alkalmazható, akkor, ha a (Gx ) egyenirányító egyúttal detektor is, mely esetben a kisfrekvenciás rezgéseket az (R4 ) levezetőellenállás egy részéből vehetjük. A 3. ábra szerint alkalmazzuk továbbá az (A',) vezetőt, melyen keresztül egy vagy több erősítőcsőhöz más szabályozófeszültséget juttat hatunk, mint a többi szabályozandó csőhöz. E szabályozófeszültségnek a vett rezgések amplitudójának függvényében való lefolyását az 5. ábra mutatja. Az (A'j) vezető az (Rj) leegyengetőellenállás (P^ és (P3 ) végpontjai közötti (P2 ) pontjához csatlakozik. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti kapcsolás esetében a (Pu P 2 ) és (P 3 ) pontokban fellépő egyenfeszültség lefolyását mutatja a vett rezgések (É) amplitúdójának függvényében. A (Px ) pontban negatív feszültség lép fel, mely arányos a vett rezgések amplitúdójával. Ha a (G2 ) egyen- 6ö irányító nem volna jelen, a (P3 ) pontban fellépő feszültség az 5. ábrán (P3 )-mal jelölt vonal szakadozott részének megfelelő lefolyású lenne. A (G2 ) egyenirányító azonban a (Q) küszöbértéken aluli ampli- 65 tudóknál rövidzárlatot ad, úgyhogy a küszöbértéken alul az (Ax ) és (A 2 ) vezetők között feszültség gyakorlati értelemben nem lép fel. A (P2 ) pontban fellépő feszültséget az 5. ábrán a tört (P2 ) vonal jelzi. 70 A küszöbértéken aluli amplitúdóknál a (P2 ) pontban az amplitúdótól függő, kis negatív feszültség uralkodik, a küszöbértéken felüli amplitúdóknál pedig az amplitúdótól függő nagy negatív feszült- 75 ség lép fel. Hogy a csőzörejt minimumra korlátozzuk, némely esetben kívánatos, hogy egy rádióvevőkapcsolás első csövét jelentékeny késleltetéssel, következő csöveit pedig kis késleltetéssel szabályozzuk. 80 Ez esetben az első csövet az (Aj) vezetőhöz, a többi csövek közül pedig egyet vagy többet az (A^) vezetőhöz csatlakoztathatjuk. A 4. ábrán látható kapcsolás esetében 85 az (A2 ) vezető és a (G 2 ) egyenirányító katódája közé (R3 ) ellenállást iktatunk. A küszöbértéken aluli amplitúdóknál ennek folytán az (Ax ) és (A 2 ) vezetők között az amplitúdóval csökkenő, pozitív QQ feszültség lép fel, amint ezt az 5. ábrán a (P'3 ) eredményvonal adja meg. Ez a pozitív feszültség pl. arra való, hogy a rácsáramok révén előidézett csillapítás segélyével igen kis amplitúdóknál a 95 szabályozott csövek erősítését csökkentsük, amivel hangolás közben kellemetlen mellékzörejeket elnyomunk. A pozitív feszültség ellentétes célra is hasznosítható, nevezetesen arra, hogy már kis amplitu- 100 dóknál is az elhalványulási jelenségeket kiegyenlítsünk, ha negatív előfeszültséget kapcsolunk a pozitív feszültség ellen, pl. ellenállásnak a szabályozócső katódvezetékébe való beiktatása révén. Ezzel 105 az erősítőcsöveknek az erősítését ez esetben hasonlóan szabályozzuk, mint a 3. ábra szerinti kapcsolás esetében az (A'2 ) vezetőhöz való csatlakoztatásnál. A 6. ábra olyan rádióvevőkapcsolás no egy részét mutatja, amelyhez a találmányt alkalmaztuk. Az ábrán fel nem tüntetett keverőcsővel előállított közbenső frekvenciás rezgéseket (1) csatolókondenzátor toron keresztül egy közbensőfrekvenciás 115 (2) erősítőcső vezérlőrácsára vezetjük,
