122725. lajstromszámú szabadalom • Katalizises reakcióhoz való berendezés és eljárás
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #CS!» SZABADALMI BffiÓSÁS mESMÉ SZABADALMI LEÍRÁS 122725. SZÁM. IV/i. (II/e.) OSZTÁLY. — II. 10409. ALAPSZÁM. Katalizises reakciókhoz való berendezés és eljárás. Hercules Powder Company cég-, Wilmington (Amerikai Egyesült Államok), mint Shapleigb James Herbert vegyészmérnök, wilming'toni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 30-ika. A. E. A.-béli elsőbbsége 1937. évi augusztus hó30-ika. A találmány gázoknak és gőzöknek hőhatásnak való kitételével előidézett, katalizises reakciókhoz való berendezésre vonatkozik, mely különösen alkalmas, 5 hogy vele gázalakú szénhidrogénekből vízgőz vagy oxigént tartalmazó más vegyületek vagy keverékek felhasználásával, Melyek a szénhidrogénekben foglalt szénnel reakcióba léphetnek, szabad 10 hidrogénben dús gázt állítsunk elő. Ha gázalakú szénhidrogéneket vízgőzzel kezelünk azon célból, hogy az előálló reakció eredményeképen hidrogént kapjunk, célszerű magas hőmérsékletet, pl. 15 1100 C°-ig terjedő "hőfokokat alkalmazni. Ámbár katalizátorral töltött, különleges fémcsövek a technikában ismeretesek, az ily csövek és katalizátor gazdaságos alkalmazásának módja eddig még nem vált 20 ismeretessé. Tekintettel arra, hogy a hevítő-kemencében keletkező elégési hőfok mintegy 1900 C° nagyságrendű, vagyis magasabb, mint az alkalmazott, ötvözött acélból készült csövek olvadáspontja, 2í> eddig különleges módszereket kellett alkalmazni arra, hogy a 870—11C0 C° hőmérsékletre felhevített csövek tönkre ne menjenek. Az eddig ismeretes különleges hevítési 30 módszerek egyike az, hogy párhuzamos áramlást alkalmazunk, minek folytán a legmagasabb hőfokú elégési gázok a reakciócső leghidegebb részével érintkeznek. E módszer alkalmazása esetén a 35 gázokat a kemencéből, a kemence alján igen magas hőfokon kell kibocsátani, tekintve, hogy a csövek alsó végének hőmérséklete elérheti az 1100 €°-ot is, és hogy másrészt —• hőbevezetésseí járó reakcióról lévén szó — nyilvánvalóan m szükséges, hogy oly módon szolgáltassuk a meleget, hogy bizonyos, a melegbevezetést lehetővé tevő hőfokkülönbséget a melegítő és a melegített közeg között fenn tudjunk tartani. További külön- 45 leges védő módszer, melyet még párhuzamos áramlás mellett is alkalmazták, abból állott, hogy a reakciócsöveket jelentékeny távolságban rendezték el egymástól, hogy ezzel sok helyet biztosítsanak 5ö az égési gázoknak. Az ily jelentékeny távolságok alkalmazásának egyik példája az, hogy egymástól 9 csőátmérőnyi távolságra rendezték el a csöveket. Valamennyi fentemlített különleges 55 módszer alkalmazása gazdaságtalan, mivel alacsony termikus hatásfokot eredményez és ezért a gazdaságosság biztosítására az ismert módszerek szükségessé teszik;, hogy a távozó, fölösleges meleget 60-visszanyerjük fáradt meleggel működő kazánok vagy más hasonló berendezések alkalmazása révén. Valamennyi fenti esetben — amikor a csövön belül lévő, a reakció létesíté- 6& sere szolgáló gáz és a kívül levő gázalakú tüzelőanyag között párhuzamos áramlás áll fenn — a cél az volt, hogy üzembiztos szerkezeti és fizikai viszonyokat létesíi síink. így pl. valamely elégési gáz, 70 melynek égési hőmérséklete kb. 1900' C° és a gá,z oly csővel halad párhuzamosan, melynek legmagasabb, a cső végen mutatkozó hőmérséklete kb. 1100 C°, kell,
