122722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűrészfogalakú rezgések létesítésére

2 122722. az egyensúlyi potenciált az (5) elektróda feszültsége szabja meg. Ha a szekundóremisszió' maximumának terüiletébeín dolgozunk, akkor ez körülbelül állandónak 6 vehetői, minthogy a szekundéremissziós görbe itt lapos lefolyású. Tehát állandó erősségű sugár, mindaddig, amíg az egyensúlyi potenciált el nem értük, az ütközőielektródának idővel arányos potenciáleil-10 tolódását okozza. A szekundé rcmisszió esetleges küiönbözőtségei az ülközőfelület megfelelő kialakításával (pl. ékalakban szélesedő vagy keskenyedő sáv) kiegyenlítfhetök. 15 A rezgés visszafutásánál, amelyet a sugárnak a (6) sávra ütközésekor fellépő potenciáleltolódás szab meg, általában nincs szigorú linearitásra szükség. Itt csupán az fontos, hogy lehetőleg rövid idő alatt szün-20 tessük meg az «odaíutás» folyamán keletkezett potenciájinövekedést. Az anyagok és a súgárkeresztmetszet megválasztásával és a szekundérernittálóképesség megfelelői elosztásával a görbe lefolyása tág határok 25 között változtatható. Adott esetben célszerű a sugarat bizonyos időtartamokig egyidejűen két különböző anyagra juttatni, hogy tiszta anyagokkal akadálytalanul el nem érhető» meghatáro-30 zott értékű szekundéremisszióit létesítsünk. A (3) eltérítőfemezek rendes szinuszíeszültiség alá helyezhetők. Amíg a sugár ugyanazt a felületet éri, lényegtelen, hogy annak melyik részére ütközik. Másik tehe-35 tőiség, hogy a vezérlő feszültséget megfelelő átalakítássál a csőben létesített fűrészfogalakú feszültségből vezetjük le. Ebben az esetben a cső1

önmagát vezérli. Bizonyos körülmények között az ehhez szük-40 séges valamennyi kapcsolóelem a csőbe szerelhető be. Ha a csiő1

rendeltetése eltérítő feszültségek, illetve eltérítő áramok létesítése távolbalátási cső számára, akkor a csővel lé-45 tesített billenőrezgéseket szinkronizálni kell. Célszerűen a (3) eltérítő1

elemekhez vezetett feszültséget (illetve az eltérítő áramot) a szokásos szinkronizáló impulzusokkal szinkronizáljuk. A felfogott jeliek-50 bői kiválasztott és megerősített szinkrónia záló impulzusok továbbá előnyösen felvihetők a biHlenőcső eltéritőfeszültségére. A (3) eltérítörendszerhez vezetett szinuszfeszültség és a szinkrónimpulzusok fázisait 55 ekkor pl. úgy szabályozzuk, hogy a szinkronizáló impulzus érkeztekor a sugarat nagy sebességgel az ütközőilemez két különböző emissziója felülete közötti határvonalon mozgatjuk. Ilymódon hirtelen és hegyes fázisú visszaíután válik lehetővé. 60 Sőt lehet az eltérítőlernezekhez csupán a vett képfeszültségeket (beleértve a szinkronizállö impulzusokat is) vezetni. Ekkor a sugár bizonyos íőldg a képjelek oszcillogrammjájt írja az ütközői-lemezre, úgyhogy 65 a szinkronizáló impulzusok a (6) koromsávra esnek, a képtartalom pedig az erősein emittáló felületre ősik. A visszafutás megrövidítésére célszerű lehet az alatt az idői alatt, mialatt a eugár 70 a (6) sávot éri, a sugáráramot fokozni. Ecélből pl. a megerősített szinkronizáló impulzust a sugárkeltői-rendszer Wehneltliengeréhez vezethetjük. Ekkor olyan kapcsolást létesítünk, hogy a szinkronizáló im- 75 pulzus beérkezteikor a sugáráram erősen növekedjék. A berendezés természetesen úgy is módosítható, hogy odafutáskor kis, visszaf utaskor .nagy szekundéremisszióval dolgo- 80 zunk. Ha két egymással! ellenülemű billenő rezgési akarunk kelteni, akkor kétsugaras csiő használható, amelyben két egymástól elkülönített ülközőllcmez van. Ezek pl. a 2. ábrán feltüntetett módon helyezhetők 85 el. A vonalkázott felületek a kis szekundéremissziójú, a fehéren hagyott felületek pedig nagy szekundéremissziójú felületek. Mindkét sugarat ugyanaz az eltér ítőrendszer vezérli és ezek a sugarak szakaszosan, 90 szinkrón módon mozognak balról jobbra egy-egy lemezen, majd ismét visszafelé. A mozgás nagyobb részén az egyik sugár a felső lemezt éri és azon potenciálcsökkenést létesít, viszont a másik sugár egy- 95 idejűén az alsó lemez nagymértékben emittáló felületét éri és azon pontosan részarányos pöleinciálnövekedést hoz létre. Ennek megfelelő módon létesítjük a rezgések viszafutássát a jobb lemezvégen lévői felü- 100 Jeti 'elemekkel. Mindegyik lemez a vezérlendő katódsugárcső egyik eltérítőlemezévet közvetlenül kapcsolható. Két külön sugár helyett egyetlen, hosszúkás, a lemezek választóvonalára merőleges nyaláb is 105 használható. Ha fűrésizfoigalakú áram állítandó ellő, akkor a fűrészfogalakú feszültség erólsítőcső segítségével fűrészfogalakú árammá alakítható át vagy pedig a (4) vagy (5)ellek- 110 tródák egyikét használjuk kivezetésül. Ebben az esetben a (4) ütköziőíemez felületének olyannak kell lennie, hogy a sugár mozgásakor először lineárisan növekedő, majd gyorsan a kezdeti értékre visszaugró 115 szekundér elektronáramot létesítsen. Ebben az esetben nem feltétlenül szükséges, hogy a felületen 100<>/o-ot meghaladóan emit-