122701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezések zavarok elhárítására rádióvevőkészülékekben

128701. 3 vétel esetén a II rezgőkör tekercsének (a—c) szakaszát a (K) kapcsoló rövidre­zárja, úgyhogy a csövet csak a tekercs (c—b) szakaszán fellépő, a (12) vezérjö-5 rácsra jutó váltófeszültség vezérli és a cső normálisan erősít. Ha zavar lép fel, az (R) relé a (K) kapcsolót nyílja, úgy­hogy váltófeszültség a rezgőkör (a—c) szakaszán is fellép és így a II rezgőkörből io a cső mindkét (lü) és (13) vezérlőrácsára feszültség jut, amely feszültségek fázisa egymástól 180°-kal eltér. Ha a 6. ábrán feltüntetett módon a II rezgőkör tekercsét úgy csapoljuk meg, 15 hogy a (11) cső (13) rácsára kétszer akkora feszültség jusson, mint annak (12) rá­csára, akkor a cső anódaáramát egy bizonyos amplitúdóig a két (180°-kal eltolt fázisú) feszültség különbsége ve-20 zérli. Egy bizonyos amplitúdón túl áram­korlátozás következik be, aminek magya­rázata a következő: Ha a II rezgöKör sarkain pl. 30 volt feszültség lép fel, akkor ez a feszültség úgy oszlik meg. hogy az 25 (a—c) szakaszon megjelenő feszültség 20 volt, a (c—b) szakaszon pedig 10 volt, Ímimellett az (a) pont mindig ellenkező polaritású, mint a (b) pont. Nagy ampli­túdóknál tehát, amikor hol az (a), hol a (b) pontnak nagy negatív polaritása van, az egyik félperiódusban a kisebb (pl. 1—10 volt) negatív potenciálú, de a tatódához közelebb eső (12) rács, a másik lélperiódushan pedig a nagyobb (pl. »-20 volt) negatív potenciálú, de a fctódától távolabb eső (13) rács zárja el W csövet, illetőleg korlátozza az anóda­ürarnot. A csőben anódaáram csak akkor folyik, amikor a feszültséggörbe 0 pontja w közelébe érünk, de ekkor csak csúcsok jelennek meg, amelyeknek száma az alap­frekvencia, azaz a II rezgőkörbe jutó frekvencia kétszerese, amelyek tehát az alapfrekvenciát nem tartalmazzák. Ennek 45 folytán a zavar időtartamára (nagy amplitúdók esetén) a IV rezgőkörben a hatástalanítandó feszültség frekvenciájá­val azonos frekvenciájú feszüliség nem jelenik meg és a vétel megszakad. A 6. 50 ábrából láthatjuk, hogy nem feltétlenül szükséges a bemenőimpedancia egy részét zavarmentes vételnél rövidrezárni, illető­leg zavar fellépte esetén felszabadí­tani. 55 A leírt kapcsolásoknál a bemenő- vagy kimenőimpedancia rövidrezárását min­denkor mechanikai úton, kapcsoló segít­ségével eszközöltük, azonban ez,ismert módon tisztán villamos úton, elektroncső segítségével is eszközölhető. 60 Amint a fenti példák is mutatják, az ellenütem elvén alapuló találmánj^ sze­rinti zavarelhárítás sokfajta kapcsolással megoldható. Az e célra alkalmas kapcso­lások azonban a bemutatott kiviteli pél- 65 dákkal még távolról sincsenek kimerítve, mert sok egyéb kapcsolással is elérhetjük, hogy a zavar időtartamára két ellen­ütemű feszültség szuperponálódjék és így a vétel a leírt módon megszakadjon. 70 Hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy a találmány szerinti zavarelhárítás a vevő­készülék bármely fokozatában, tehát a nagy-, közép- vagy kisfrekvenciájú erő­sítői okozatokban, valamint az egyen- 75 irányítói'okozatokban egyaránt előnyö­sen felhasználható. Szabadalmi igénypontok: í. Eljárás zavarok elhárítására rádió­vevőkészülékekben, a vevőkészülék- 80 nek a zavar időtartamára való hatás­talanításával, azzal jellemezve, hogy a vevőkészülék valamely fokozatában a hatástalanítandó zavarfeszültség útján két azonos frekvenciájú váltó- 85 feszültséget keltünk és ezeket vala­mely szuperponálószervben, mint im­pedancia, pl. rezgőkör, vagy elektron­kisülési pálya mentén úgy szuper­ponáljuk, hogy kiegyenlítődés folytán 90 a zavar időtartamára a szuperponáló szervvel csatolt körben a hatástalaní­tandó feszültség megszűnik vagy leg­alább is annak frekvenciáján feszült­ség nem lép fel, és így a vétel meg- 95 szakad. 2. Kapcsolási elrendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jel­lemezve a vevőkészülék valamely fo­kozatában elrendezett két elekron- 100 csővel, amelyeknek vezérlőrácsai a bemsnőimpedanciára ellenütemben, míg anódái a kimenőimpedanciára egyező fázissal vannak kapcsolva, mimellett zavarmentes vételnél az 1Q5 egyik cső hatástalan, a zavarfeszült­ség hatására azonban működésbejut, mikoris a két vezérlőrácson ellen ütemű feszültség lép fel és a megfelelő anóda­feszültségek egymást a kimenőimpe- no dancia mentén kiegyenlítik. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy mindegyik elektroncső­nek külön bemenőköre van és az egyik 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom