122699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés energia átalakítására

8 1552699. kílhafó anyagokat, hanem gázokat, így pl. nemes gázokait is hasznain altunk munkafolyadékul . Ebben az esetben azonban kompresszorokra isméi szükségünk vain. 5 Munkafolyadékul kolloidális vagy szuszpenzionälis nagyságrendű szilárd anyagrészecskéket tartalmazó gázokat is használhatunk, mely anyaigrészecskék magas hőfokra hevítve, elektronokat emilálnak 10 és saját maguk pozitív töltést kapnak. Ebben az esetben a gázáram külsői ioaizálására esetleg nincs is szükség, úgyhogy az ismer letett (41) e'leklronsugárkeHoi berendezés el is maradhat. 15 A termikus elektronemisszió [(44) kalóidák] helyett, egyéb ismert elektronsugár oztatásit, pl. csúcsokról történő kisugárzást is 'használhatunk. Az előizőkben ismertetett generátort ala-20 kílhatjuik úgy is, hogy a; mágneses teret gerjesztő tekercseket nemcsak a munkacsatornáin kívül, hanem a. munkacsatornán belül is alkalmazzuk. Ezt az elrendezést mutatj:a a 11. ábra. 25 Az eJekironsugarakal előállító berendezés példaként! kivitelét a 12., 13. és 14. ábrák mutatják,. A (101) csőiben van a (102) katóida, mellyé 1 szemben van a (103) anóida elrendezve. Az anód fala (104) nyí-30 lássál van áttörve. A (101) csőhöz csatlakozik a (100) kamra, melynek belső. (107) tere a (101) csői (105) terével a (101) nyíláson át közlekedik. A (106) kamra a Laiváli-csői (23') terével a (109) nyíláson 35 át közlekedik. A (106) kamra a (110) csövön át a (111) légszivattyúval van összekötve, míg a (110) cső! a (112) vezetéken át a (113) légszivattyúval áll összeköttetésben. A két légszivattyú egymással a 40 (114) csőivel van sorbakapcsolva. A (101) csövei a (116) mágnes tekercs veszi körül, mely az elektronsujgarak irányítására, ill. koncentrálására v.a\ó. A (102) izzókatódát és a (103) anődot nagyíeszüillségű vil-45 lamosegyenáramra kapcsoljuk: A (102) izzókatódáról a (102') nyíláson át nagysebességű elektronsugárnyaláb repül az aiiöda felé, melyet a (116) elektromágnessel a (104) nyílás területére konceiiitrá-50 lünk. A .kálódról kiinduló elektronok tehát egyenes vonalban a (104) nyíláson, majd az azzal egyvonalbam fekvői (109) nyíláson át a generátornak, munkafolyadékkal átjárt, (23') belsői terébe jutnak. A (107), 55 illdtvc a (105) terekbe jutó munkafolyadékot a (111) és (112) vákuumszivattyúkkal elszivatjuk és azt a (115) vezetéken át ismét a generátor munkafolyadék-csatornájába vezetjük vissza. Az elff.ka.mra alkalmazásával elérjük, hogy a (101) eső- 60 ben az elektronsugarak előállítására a szükséges jó vákuumot elő tudjuk állítani. A 13. és 14. ábrák a 12. ábrabeli berendezéstől lényegileg csak abban térnek el, hogy légszivattyúk helyett diffúziós szi- 65 valtjukat alkalmaztunk. A 13. és 14. ábrákon a 12. ábrán egyaránt szerepia azonos alkatrészeiket azonos vonatkozási jelekkel láttuk el. A 12. ábrán (106)-tal 'jelölt elclkamrán.ak a 13. ábrán megfelelő (117) 70 ei'Őkamra a diffúziós vákuumszivattyú szerkezeti része. A (117) kamra alsó részén gőizképző (118) folyadék gyűlik össze, melynek forralásával, a (119) nyíl irányában gőzáramot állítunk elő. A (117) kamra 75 felső részén van a (120) hűtő. A (121) vezeték a vákuumszivattyúhoz vezet, mely a gázárammal magával ragadt nem kondenzálható, a generátor munkateréből származó munkafolyadékot, célszerűéin az 80 elcíbb ismertetett módon a generátor munkacsatornájába visszavezeti. Az elektronkellő cső belső terébe jutó gőzöket (122) bűtől cseppfolyósítja. A cseppfolyósított anyag a (123) vezetéken át jut a (117) 85 kamra aljába. A 14. ábra kapcsán ismertetett berendezésnél a diffúziós szivattyú gőzeit a (124) tartályban fejlesztjük. A gőzök a (125) nyíl irányában a (126) előkamrába jutnak 90 és ott a (127) nyíl irányában, a (128) nyíllá! jelzeit beáramló munkafolyadékkal szembehaladva, a generátor gázterének a nyomása ellen hatnak. Ennél az elrendezésnél a (103) ainóda kúpos. 95 A diffúziós vákuumszivattyút pl. higanygőzökkel, olajgőzökkel, működtethetjük. Az elektrionsugárkeltői berendezést egynél több, egymással sorbakapcsoT-t előikamrával is elláthatjuk. Ebben az esetben jobb JOO vákuumot tudunk elérni. Sza bad cd m i ig énijp on tok : 1. Eljárás energia átalakítására, melynél pozitív töltésű elemi részecskéiket és elektronokat tartalmazó légnemű mun- 105 kafolyadékáramot az áramlás irányával szöget bezáró mágneses mezőin át vezetünk, melyre jellemzői, hogy a munkafolyadék áramának irányában eltolt két elektróda közötti munka- 110 fdlyadékrészben a szabad elektronokat a mágneses mezőivel és az üzem; közben kialakuló villamos mezővel az áramlás irányára és a mágneses mezői irányára harántirányú mozgásban 115