122686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves folyadékok víztelenítésére azeotropikus desztillálás útján

•i 123686. származó vizes réteget lehűtésnek és ezt követő dekantálásnak vetjük alá, mikor is azonban a (d) elválasztóedény nem végzi a tisztátalanságok töményítésére való 5 fontebb említett előnyös feladatot. A többi előnyök azonban fennállásiak. Ezenfelül az ismertetett összelrendezés az üzemben, különböző kiindulási anyagok kezelésének összes lehetőségeit megengedi. 10 1. példa. Tiszta alkohol víztelenítése (lásd 1-ábra). A vízben dús réteg, amelyet a közbeiktatott meleg dekantáló kamrából a (h) csapon át a megkívánt mennyiségben 15 lecsapoltunk, a következő összetételű: víz 54 o/o alkohol . . . 36,5 »/« benzol .... 9,5 °/o E folyadékot az oszlopon kívül a (4) 20 hűtőben hűtjük le. A hideg folyadék ismét megzavarosodik. A folyadékot az (5) elválasztóedénybe vezetjük, aholis két réteg képződik. A felső, benzolban dús réteget, amely az összfolyadékuak csak cse-25 kély töredékét teszi, a (6) csövön át viszszavezetjük a víztelenítőoszlopba. Az (5) edényben levő alsó rétegnek az összetétele súlyszázalékokban közelítőleg a következő : 30 víz 59,7 o/0 alkohol ... 40 »/o benzol .... 0,3 o/o A vizes alkoholos folyadékban tartalmazott benzol oly csekély mennyiségű, hogy 35 azt minden hátrány nélkül elhanyagolhatjuk. II3- módon az alkohol visszanyerését az elérhető legnagyobb koncentrációig az egyszerű (7) segédoszlopban foganatosítjuk, melynek alsó részéből a víz (8)-nál 40 távozik. Ha, mint az eddig szokásos volt, csak hidegben dekautálunk, úgy az alsó réteg összetétele közelítőleg a következő: víz . . . . . 36 0/0 45 alkohol .... 53 o/0 benzol .... 11 0/0 Ebben az esetben ugyanazzal a víztérfogattal kb. kétszer annyi alkoholt távolítunk el, mint a találmány szerinti kétszeres 50 dekatntálásnál. A találmány szerinti eljárás alkalmazásánál nemcsak a benzolnak pl, külön oszlopban történő elkülönítését' mellíőlzhetjük, hainem iaz alkohol visszanyerésére csak félakkora oszlopra van szükségünk. Minthogy tehát a vissza- 55 nyerendő alkoholmennyiség feleakkora, magát a víztelenítőoszlopot is tehermentesítjük a víztelenítőoszlopba visszafolyó visszanyert alkoholmennyiség csökkenésének megfelelően. 60 2. példa. Monobutilamin (forrpont 79 fok) víztelenítése. A monobutilamin a vizet erélyesen viszszatartja. Avégett, hogy díesztillálás útján 65 nagymértékben vízmentes terméket kapjunk, a víztelenítést vagy legalábbis azoknak a keverékeknek a víztelenítését, melyekben az jelentős mennyiségben jelen van, az azeotropikus desztillálás módsze- 70 reivei foganatosítjuk. Ha elvonószerként ciklohexánt alkalmazunk és ismert módon hidegen dekantálunk, az alsói, azaz a vízben dús réteg a következő összetételű: 75 monobulilamin . 39,4 0/0 ciklohexán . . 25,8 o/0 víz 34,8 o/0 Ha ezzel szemben a forrpont közelében fekvő hőmérsékleten foganatosítjuk a de- 80 kantálásl, a következő összetételt kapjuk: monobutilamin . 14,8 % ciklohexán . . 0,5 °,o víz 84,7 0/0 Lehűtés után ez a folyadék gyakorlatilag 85 nem tartalmaz már elvonószert. 3. példa. E példában (lásd az 5. ábrát) a melegben való dekantálást a találmány szerinti dekantálókamrák alkalmazásával cef- 90 réknek a 104.704. sz. magyar szabadalom leírásában ismertetett közvetlen víztelenítésével kapcsolatban írjuk le. A cefre a (2) tartányból a (2') csövön át az (A) szesztelenítőoszlopba folyik, mely- 95 nek lábánál a (13) csövön át a moslékot csapoljuk le. Az alacsony forrpontú anyagok ^őzei a szeszlelenítőoszlopot a (12) csövön hagyják el és a (B) fővíztelenítőoszlop alsó részébe lépnek, miután útköz- 100 ben hőtartalmuk egy részét a (C) végoszlop alsó részében leadták. Az eközben keletkező kondenzátumot ugyancsak a (B) oszlopba vezetjük a (12') csövön át. A (B) oszlop lábánál az alszesz (Lut- 105 tervíz) a (21) csövön át folyik el. Az alkoholos gőzök a (B) oszlopban fölfelé