122686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves folyadékok víztelenítésére azeotropikus desztillálás útján
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 122686. SZÁM. IV/B. OSZTÁLY. — TI. 1026. ALAPSZÁM. Eljárás szerves folyadékok víztelenítésére azeotropikus desztillálás útján. Les Usines de Melle cég", Melle (Deux-Sévres), Francia-ország", felerészben mint Guinot Henri Martin vegyész, Niort, Franciaország, jogutódja. A bejelentés napja 1038. évi május hó 5-ike. Franciaországi elsőbbsége 1937. évi május hó 25-ike. A folytonos üzemű azeotropikus vízteleníítéis lényegileg azon az;elven alapul, hogy a víztelenítendő terméket valamely «elvonószer» jelenlétében desztillálják. Ekkor állandó 5 összetételű gőzelegyet kapnak, melynek egy részét kondenzálás és lehűlés után az elvonószer visszanyerése céljából dekanlálják. Az elvonószer az elválasztóedényben képződő egyik réteg nagyobbik részét alio kot ja és azt a víztelenítőoszlopba vezeti vissza, míg a másik, vízben gazdag réteget az abban oldott anyagok elkülönítése végett segédberendezésekben tovább kezelik. Az emellett visszanyert anyagokat meglő felelő helyeken visszavezetik a víztelenítőoszlopba, a vizet pedig eltávolítják. A szokásos elvonófolyadékok vízzel és a víztelieníteindÖ anyaggal azeotropikus elegyet alkotnak, melynek forrpontja azon 20 különböző binér keverékek forrpontja alatt fekszik, melyeket e három anyag egymás között alkot. Ennek következtében ez az azeotropikus elegy a vízlelenítőoszlop fejében gyülemlik fel; emellett a szétválással -5 képződött vizes réteg az elvonószeren kívül mindenkor a víztelenítendő folyadéknak esetrőbesetre változó mennyiségeit is tartalmazza. A találmány alapját az a megfontolás 30 képezi, hogy az elválasztóedényben egy vízben lehetőleg gazdag, a víztelenítendő anyagban és az elvonószerben pedig lehetőleg szegény réteget kellene elkülöníteni. Ebben az esetben a víztelenített fo-35 lyadék egységére vonatkoztatva csekélyebb mennyiségű, segédoszlopokban tovább feldolgozandó vizes réteget kapunk. Ezzel őzen oszTjopok méreteit és az üzembemtartásukhöz szükséges hőszükségliebet csökkentjük. Ezenkívül ebben az esetben a vissza- 40-•nyert anyagoknak csekélyebb mennyisége megy a víztelenítő oszlopba vissza; az egész telep hatásfoka tehát növekszik. Alkohol víztelenítésénél javasolták már az azeotrop elegy dekantálásának oly hő- 45-mérsékleten való foganatosítását, mely a víztelenítőoszlop felső részének hőmérsékletén vagy ennek közelében fekszik. Az elválasztóedény, mely az egész kondenzátumot felveszi, ekkor az oszlop felső ré- 50» szében foglal helyet. A melegben való dekantálással kapott vizes réteget szabályozható mennyiségben csapolják le; a maradék az oszlopba folyik vissza. A melegben való dekantálás oly elválasztó- 55. edényben is foganatosítható, amely az oszlopon kívül van elrendezve és amely a kívánt hőmérséklet fenntartása végett alkalmas módon hőszigetelve van. Bár ez az eljárás bizonyos mértékben 60* megjavította a dekantálási feltételeket, még sem alkalmas az itt felmerülő problémák kielégítő megoldására. A melegben való dekantálással kapott vizes réteg több vizet ós kevesebb elvonó- 65-szert tartalmazott ugyan, mint a szokásos hidegben való- dekantálással kapott réteg, azonban aránylag még mindig elég nagy \ mennyiségű elvonószert tartalmazott úgy, \ hogy az felvonószert az alkohol visszanye- 70 \ rése előtt el kellett távolítani. i
