122676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés álláshelyzetnek meghatározására
Megjelent 1940 évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #£ä|| SZABADALMI BIRÓSÍe SZABADALMI LEÍRÁS 122676. SZÁM. VIÍ/J. OSZTÁLY. £. 7717. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés álláshelyzetnek meghatározására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi november hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 18-ika. Valamely jármű helyzetének meghatározására ismeretesek már olyan eljárások, melyeknél az adóoldalon különböző irányítódiagtrammokat kiegészítőjelek rit-6 urasában, váltakozva billentyűzünk, illetve más szóval tapintunk, azaz antennák be-és kikapcsolásával úgy adunk, hogy az egyik jelfajtákat (pl. pontok vagy (a) Morsejelek) mündig a másik jelfajta i(ipl. 10 vonások vagy (n) Morsejelek) adásának szüneteiben adjuk. A két irányítódiagramm egyazon mezőerősségű vonalán a kiegészítőjelek tartósvonallá olvadnak össze, amelyet a vevőoldalon távbeszélőben, lelő hallgatással, figyelünk és repülőgépek repüléséhez menetirány vonalnak használunk! fel. Az említett eljárásnál a távbeszélőn való ellenőrzőlehetőségen kívül még azt 20 követeljük, ho,gy az irányvonalak és az attól való eltérések optikai mutatóműszerben, is láthatóvá váljanak. E végett eljárások sorozatát fejlesztették ki, de mindezeknek bizonyos hátrányuk van. Egyik 25 ismeretes eljárás pl. úgy foganatosítható, hogy a két különböző antennadiagrammot nem tapintjuk (pl. billentyűzéssel) kiegészítőjelek ritmusában, hanem egymástól különböző hangfrekvenciákkal modulál -30 jnk. A jelzés frekvencia érzékeny indikátorokkal történik, melyek az egymáistől eltérő két moduláló frekvencia amplitúdó -különbségére működnek. Ez eljárás hátránya, hogy ezzel csak! optikai jelzés le-35 kétséges, hallásösszehasonlítás ' azonban nem. Bepülőgépeknél például azonban szükségesnek mutatkozik az optikai jelzégét is biztosítani, minthogy a pilótának időnként sok műszert kell megfigyelnie. 40 Ez idő alatt az akusztikai jelzést figyelemmel kisérheti. Más ismeretes eljárás szerint, mely már akusztikai ós optikai jelzést tesz lehetővé, a tapintott jelek oldalaival transz- 45 form'átorban előidézett gerjesztéslökéseket használjuk fel, amelyeket a nullahelyzetben igen érzékeny, de a külső helyzetekben csekély érzékenységű különleges műszerben értékesítünk. E berendezésnek alap- 50 elvi hátránya, hogy a mutatóműszer mutatója a transzformátorban előállított indukálólö'kések ritmusában állandóan rángatódzik és ezért a beosztásai pontatlanul olvashatók csak le (rángatódzójelzés- 55 adás). Azonkívül az indukálólökésekkel való eljárás következménye, hogy a tapintás ritmusaiban és a jelek fajtájában, illetve összeállításában nincs szabad választásunk, hanem csak meghatározott jel- 60 fajták, pl. pontok és vonások, biztosítanak kifogástalan működési módot. Az ismertetett hátrányok kiküszöbölésére olyan eljárást is javasoltak, mely egyidejűleg akusztikai és optikai jelzés- 65 nek végrehajtását engedi meg. Ez az eljárás az ismeretes tapintóeljárásnak, és a fent ismertetett moduláló eljárásnak kombinációja. A különböző irányítódiagrammokat tehát egyidejűleg kiegészítő jelek 70 ritmusában tapintjuk és azonkívül Bgjmástól eltérő moduláló frekvenciákkal moduláljuk. A tapintott jeleket és a moduláló frekvenciákat a vevőkészülékben választjuk el egymástól és az egyik fajtát 75