122674. lajstromszámú szabadalom • Térerősség összehasonlítást alkalmazó jelzőeljárás és hozzávaló berendezés
122674:. hátránya van, mert minden oldal elemijeiéin át az integrálok különbözőik a másik oldal integráljaihoz képest, úgyhogy hanigeriőiaségösiszehasonJítás nehezen hajt-5 ható végre. Ezért tehát előnyös, a pontvonal-tapintástól eltérni és olyan kiegészítőjelek ritmusában tapintani, melyeknek jelintegráljai egymással egyenlők. Ilyen jelek pl. az (a) és (n, u) és (d) vagy haiti sonló belük. E jeleknek ugyan egyenlő integráljuk van és könnyű akusztikai öszszehasonlítáist engednek meg, azonban egyenlőtlen elemi jelekből, t. i. pontokból és vonalakból vannak összetéve és úgy 15 meggátolják a pont-vonal-tapintás, módszerénél ismeretes mutatóiműszer alkalmazását, mely mutatójának nulliabelyzietébien igen érzékeny, a külsői helyzetekben azonban kevésbbé érzékeny. 20 A találmány jelzőéi járás, mellyel olyan tapintott jeleknél is, melyek időibeKeg nem hasonló jelekből valnnak felépítve, egyidejű hallható- és látható jelzés érhető éli. A hallháíójelzés meg van könnyítve, mert 25 a jelelemeket úgy választhatjuk meg, hogy az integrálok mindkét jeleken át egymással egyenlők. Elsősorban nem közelíekvő, hogy a pont-voinal-tapintástól ismeretes eljárásnál a jelolidalak révén transzformátor-30 ban előállított indukált lökések időbelileg egyenlőiUein jelelemekból felépített jelek tapintásánál is alkalmazhatók, mert az indukáltlökésiek nemcsak külöinbözőiképen vannak irányítva, hanem különbözői frekven-35 ciák'kaJl is következnek egymásután. A találmány olyan eljárásokalt tesz lehetővé, melyek e különhözőiképen irányított és különböző frekvenciákkal beérkező indukált lökéseket a láthatójelzés céljára haisz-40 nősít jak. A viszonyokat az a-n-billentyűzés, illetve tapintás példája alapján ismertetjük. Az 1. ábra az említett indukáltlökések átalakítását vázolja. A 45 2. ábra a találmány foganatosítására való kapcsolási elrendezés egyik kiviteli példájának vázlata, a 3. ábra a mutatóműszer egyik kiviteli alakjának vázlatos nézete, a :50 4. ábra e műszer kapcsolási vázlata, az 5. ábra a mutiatóműszer más kiviteli alakjának vázlatos nézete. A 6. ábra az 5. ábrához tartozó kapcsolási vázlat, a 55 7. ábra a találmány szerinti berendezés más kiviteli példájának vázlatos nézete. Az 1. ábra bal felén az (A) betű áramlökéseinek viszonyai, jobb felén az (N) betű ellenkezőéin irányított áramlökéseinek viszonyai láthatók. Az egyenirányítóit (a) 60 vevoijeleket (1. ábra) transzformátorhoz vezetjük, melyben a jeloldalak révén (b) indukáltlökések (1. ábra) lépnek fel, Ha a billentyűzés, illetve tapintás időszakát T-vel jelöljük, akkor különbőzőiképen irá- 55 nyitott két indukáltlökés keletkezik, melyek közül az (A) betűnél a pozitív irányított lökéseknek (T/4) időszakuk, a negatív irányítottaknak (T/2) időszakuk van. Az (N) betűnél a viszonyok fordítottak. Az 70 (A) betű negatív irányított lökéseinek tehát (2f) frekvenciájuk, a pozitív irányított lökéseknek (4f) frekvenciájuk van, ha (f) a tapintott frekvencia. Az (N) betűnél e szerint a pozitív irányított lökéseknek (2f) 75 frekvenciájuk, a negatív irányítottaknak (4f) frekvenciájuk van. A találmány szerint javasolt mutatóeljárás e viszonyokon alapszik. Az eljárás előnyösen alkalmazandó módja abban áll, hogy a lökéseket 80 egyenirányítjuk és rezgőkörök működtetésére használjuk, mimeliett a rezgőikörökön fellépő feszülltségieket vagy áramokat különbségiműszierben hasznosítjuk. Ez eljárás a 2. ábrán feltüntetett béren- 85 dezéssel foganatosítható. Az (E) vevőben felfogott, erősített és egyenirányított tapintott jeleket a (T) transzformátorhoz vezetjük, mely a 'jeloldalakat mint indukált lökéseket viszi át. 90 Az indukált lökéseket a (Gl, G2) egyenirányítókban egyenirányítjuk és a (Cl, Ll) és (C2, L2) rezgőkörökbe vezetjük, melyek a (2f) frekvenciára vannak hangolva. Az (A) betű túlsúlyánál, pl. a (Cl, Ll) rezgő- 95 kör a kapott indukálilöikések frekvenciájával van rezonanciában, míg az (N) betű vételénél az egyenirányítás folytán a (C2, L2) rezgőkör van rezonanciában. A rezgőkörök rezonanciafeszültségét megint egyen- 100 irányítjuk és különbségi műszerbe, pl. (r) feszüUtségosztüellenánássa] ellátott rendes forgócsiqműszerbe vezetjük. Aszerint, hogy melyik nezonanciafeszültség nagyobb, a műszer jobbra vagy balra leng ki. Termé- 105 szetes, hogy a műszer úgy kapcsollhatóí, hogy nem a rezonanciafeszültséget, hanem az áramokat használjuk ki. A műszer mutatókilengésének meghatározott értékei vannak és megfelelő hitelesítés után ama szög le- 110 olvasását teheti lehetővé, mellyel a jármű az irány vonaltól eltér. Az új eljárás további kiviteli módjai szintén az indukáltlökések elvén alapszanak, melyeket különleges szerkezetű műszerek- 115 ben használunk ki. A 3. ábra szerinti műszernek (Ml, M2) mágnesrendszere van,