122672. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgófényponttal dolgozó sokcellás képbontócsővel
122673. előleszültséget, tehát mind fényesebb töltési képet kap. Az (5a) mozaikrészecskék fel-' •töltésüktől mindaddig nem szabadulhatnak, míg őlket magukat is nem világítottuk meg. 6 E megvilágítás a rácsozással történik, amennyiben a (13) rácsfelület fényét (12) Lencse és (11) tükör a mozaikra élesem leképezi és ily módon egy letapogató fénypont a felületeit súrolja. Ez optikai tetapoíO gatás megvilágítási erősségét elegendő nagyra választjuk. Ekkor minden (5a) részecskébe, melyet a letapogatőpont eltalál., mindaddig kisül, míg az a (6) ainőd feszültségét fel nem Ar ette. Az összes részecs-15 kéket tehát ugyanarra a végsői feszültségre, tehát a földpotenciálra sütjük ki és az emellett előálló feszültségi ugrás az (1) fotókatód megvilágításának felei meg. Ilyfajta cső tehát egyesíti a tárolás eilő-30 nyét a katódsugárletapogatóval, felépítése azonban, az eltérítői- és izzőkatódegységek kiküszöbölése folytán, jelentékenyen egyszerűbb. Az 1. ábrán rajzolt cső megfordítása az. 25 hogy a (3) fényképet az (5) mozaiklemezre vetítjük, a (13) rácsképet pedig az (1) fotokaíódra. Ez esetben a mozaiikrészecskék a tárolási idő1 alatt, fotoelektronok elvesztése folytán, környezetükhöz képest pozitívra 30 'töltődnek fel. és az (1) fotókatód rácspont által eltalált cellájának elektronoptikai képpontja ismét negatívra süti ki e részecskéket. A jeliek villamos polaritása tehát fordított lefolyású ahhoz képest, mint 35 ahogyan már leírtuk. A folyamat egyébként a leírttal teljesein egyenértékű. A (2) e'iördítófükör helyett ferde beesési szögeket is alkalmazhatunk. A képinek trapézalakú elrajzolása (torzítása) az (1) U) fotokatődon, mely az (5) lemezen is trapézalakú elektronképet ad, kompenzálható ennél az (5) lemezein a rácsfelület tükörmentes leképezésének ferde fény beesése útján. Magátőlértetődőein a trapézhiba kikü-45 szöbölésének közben ismertté vált összes módszerei itt is felhasználhatók. Ide tartozik a kép- és tárgyfelület a leképezési lencséhez képest való dőlési elvétnek az alkallr ' mázasa, trapézailakú (13) rács felületek also kalmazásia, pl. spiráltárcsa szektoriéi ületének rácsfelületként való alkallimazása. és a többi hasonló. Optikailag letapogatott i'otőcsövek további kiviteli alakját a 2. ábra szemlélteti,. 55 Az (5a) mozaikliemez átlátszó (5c) tartón (csillámon) van elrendezve és két további (6) és (1) elektróddal van szemben. A (6) elektród (9) ellenálláson át pozitív feszültségre van kapcsolva és ezenfelül a (10) erősítő rácsával van összekötve. A (6) szí- 60 vóelektród mögött egy második, sajátságos alakú fotoeiektromos (1) réteg van. A 3. ábra a csői: átnézete, ahol felismerhető:, hogy az (5a) mozaik szigetelt részecskéi ablakok nyílásaiban vannak, melyeket 65 az (1) fotoréteg alkot. Utóbbi bizonyos mértékig az eJőibbinek komplianemter felülete és azt esetleg a mozaikfelület (5a) folografálásával és asz előli ivással kapott eiZüstréteg utólagos foloaktiválásával is elő 70 lohet állítani. Az így kapott (1) komplimentier felület tehát villamosain összefüggő vezető réteg, míg az (5a) mozaikfelület nem összefüggő.. A (6) szí vóejektród finom drótrács alakjában a két réteg között, az ál- 75 láLszatlan közökben fekszik. A cső nagyságát a rácseleinek finomsága és a ráosszam határozza meg, amikor is a rácsfe-I.ü!etel ez esietben célszerűéin oszlógépekkel állítjuk elő. Lehet azonban szemcséző el- 80 járás szerint is pl. a 116.651 számú szabadalom szerint eljárni. Nyilvánvaló- hogy ha az egyik oldalról a (13) rácsfelület (Las letapogató fényét beengednénk az (1) fe!ületbő!l fotoelektro- 85 nokat kaphatunk. Az (1) felület ekkor egészében földelve van. A másik old álról egyenes irányban liehet a (3) optikai előtétét Jenese segítségével az (5a) mozaikra vetíteni, mert az (1); és (5) réteg mindkét 90 szigetelő' tartója, átlátszó. Az (5) rétegen levő töltési kép, mely a világos helyeken pozitív töltésekből áll. a letapogatáskor az réteg pontjaiból kilépő fotoeiektromos áram útján, a pontonként íöldelődik. Az ennél 95 előálló feszültségingadozásokat a:z (5a) mozaik és a ((5) szívóanód köziölti kapacitás az erősítőre viszi át. Optikailag letapogatott folocsövek különösen, egyszerű kivi'.ele állítható elő a záró- íoo réteghatás kihasználásával. A 4. ábrán matgyarázatul oly cella van feltüntetve, mely felerészben nagyvákuumú emisszióval és felerészben zárórétegemisszióval dolgozik. Egy unipoláris (23) íéligvezető', pl. szelén i05 vagy rézoxidul az (5a) rnozaikréiszecskék tarlója. A .záróréteigoellák önmagában véve ismert előállítási módszerénél', a íéligvezető és a mozaikrészecskék felülete között záróréteg képződik, mely a félig vezetőtől a ré- uo szecskék felé haladó irányban az olektro- ; nokkal átdöfhető', ha az illető cella meg van világítva. A (23) féligvezietői elülső falát vékony (24) férnelektixkldal vezetőként borítjuk. Ezt az ejctródot (9) munkaelleiií- 115 álláson át (10) erősítőhöz csatlakoztatjuk. ' A mozaikrészecskékkel szemben álló közös (6) anód a (7) telepein át mintegy 100
