122669. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozócsöves erősítőkapcsolás

Megjelent li>40. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122669. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — I. 3980. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozócsöves erősítőkapcsolás. Egyesült Izzólámpa, és Villamossági Részvénytársaság cég-, Újpest. A. bejelentés napja 193S. évi szeptember hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 30-ika. 10 15 29 25 ao 35 A találmány erősítőkapcsolás elektronsokszorozóosövekbez, mely főleg rádiócélokra, valamint távolbalátási célokra alkalmas. EleMronsokszorozóesöveknek je'.en leírásban és igénypontokban olyan elektroncsöveket nevezünk, melyeknél a vezérliőráccsal vezérelt és segédráccsal, pl. árnyékolóráccsal .gyorsított elektronok sokszorozóelekiródába ütköznek, melynek szekundéremisszióis tényezője legalább egynél, célszerűéin kettőnél nagyobb és az ebből az ütközés által kiváltolt szekunderelektronok jutnak az anódhoz. A találmány szempontjától az alkalmazott elaktronsokszorozóesövek szerkezeti kialakítása és sokszorozóe'ektródájuk alkata lényegtelen, azaz a találmány szerinti kapcsolásuk nincsenek bizonyos megszabott alkatú csövek használatához kötve, hanem csak az a lényeges, hogy a cső munkaáramát (anódáramát) nem csak a katódából, hanem a sokszorozóelektródáhól kiinduló elektronok is adják. Ennek folytán, noha a találmány szerinti kapcsolást alantiakban egyszerűség kedvéért olyan csövekkel kapcsolatban ismertetjük, melyeknek egy sokszorozóelektródajuk van, az értelemszerűen több sokszorozóelektródás csövekhez is használható. A lent ismertetett, azaz ráccsal vezérelt és segédráccsal gyorsított prknérelektronokkal dolgozó elektronsokszorozócsövek anódáram a két forrástól származik, még pedig az izzókatóda primer, thermikus emissziójából és a sokszorozóelektróda sekunderem isisziój ától, mely a gyakori alti munkafeltételek mellett a priméremisszió többszöröse. He tehát pozitív áramiránynak a normális elektroncsövek anódáramának irányát nevezzük (mely tehát a to katódából kiinduló elektronok mozgásirányával ellentétes), akkor világos, hogy eleklronsokiszorozófsöveknél két olyan elektróda van, melynek árama negatív és pedig az izzókatóda és a pozitív előfesizjüllt- 45 ségű sokszorozóelektróda, — miért is a csőben a normális csövekétől lényegesen eltérő viszonyok állnak fenn. A találmány olyan kapcsolás, mely a fenti szokatlan viszonyok mellett is lei- 50 heíőlvé teszi eilektronsokszorozócsö\éknek általános erősítési célokra való használatát és azok stabil és gazdaságos munkamódját biztosítja. Ezt. a találmány szerint a sokszorozőeliektróda pozitív feszült- 55 ségének az alant ismertetett szabály szerinti megszabásával, illetve ezen elektródának e szabályt kielégítő táplálást biztosító feszültségforráshoz, illetve áramforráshoz való kapcsolásával érjük el. Ez a 60 kapcsolás további olyan kapcsolási módozatok lehetőségét is biztosítja, melyek a csövek stabil munkamódjának megóvása mellett energiamegtakarításlt, valamint az elkerülhetetlen gyártási «szórás» (egyen- 65 lőtlenségek) és az üzem folyamán bekövetkező emissziócsökkenés káros hatásainak csökkentését, illetve bizonyos határokon belüli kiküszöbölését eredményezik. A találmány szerinti rendszabályok is- 70 mertetése céljából az elektronsokszorozóelektróda feszültsége és árama közötti öszszefüggésből kell kiindulni, melyet a csatolt rajz 1. ábrája szemléltet. Ezen alz