122650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bituminák és rokonanyagok nemesítésére

4 122650. venezuelai nyersolaj maradványt kenőolaj finomításából származó savgyantá"• val keverünk. • Ä savgyantából annyit veszünk, hogy az abban foglalt kénsav 5 mennyisége a venezuelai nyersolaj 10%át tegye ki. A reakciósanyagot autoklávban keverés mellett 250 C°-ig hevítjük. A hevítés tartama 30 perc. a nyomás 15 atm.-ig emelkedik. A kapott műanyag IO olvadáspontja Krämer-Sarnow szerint 79 C°, a penetrációs értéke a Din előírások szerint 0.25, illetve 46 C°-on 3, 16, illetve 40. Ugyanezt a kísérletet nyilt edényben 15 végezve, hasonló feltételek mellett egynemütlen anyagot kapunk. A hevítést •) tovább folytatva, az anyag nagy mértékben elkokszosodik és a kapott műanyag rideg. 20 A műanyag sajátságait — duktilitását, penetrációját, termoelaszticitását a re: akció folyamán alkalmazott reagens 55 Hasonlóan kezeltünk autoklávban tisztított Trinidadaszfaltot, melytek ol• vadáspontja Kiämer-Sarnow szerint eredetileg 96 C°, penetrációja pedig 0 volt. 400 g Trinidad-aszfaltot 40 g halolajjal 60 hevítés közben kevertünk össze. Az aszfalt lágyulási pontja 58 C°-ra csökkent. 20 cm2 koncentrált kénsav hozzáadása után a keveréket autoklávban 250 C°-ra hevítettük. A nyomás közben 37 atm.-ig 65 emelkedett. A kapott műanyag olvadáspontja Krämer-Sarnow szerint 88 C°-ra »emelkedett, a penetráció 0, 25, illetve 46 C°-on 15, 35, illetve 65 volt a Din előírások szerint. A nagymértékben termo-70 elasztikus termék fagypont alatt is könynyen hajlítható és rugalmas. .n> A fenti példákból látható, hogy a növényi és állati olajok alkalmazásakor az olvadáspont a reakció alatt kisebb 75 mértékben emelkedik, mint hogyha ezeket az olajokat nem alkalmaznánk. A i termoelaszticitás azonban lényeges mértékben javul. 45 I. II. III. IV. Nyers kőszénkátrány 400 g 4C0 g 400 g 4C0 g Konc. kénsav cm^ 20 ' 20 20 20 •' Adalékok g — 40 lenolaj 40 repceolaj 40 halolaj Reakcióhőfok C° 250 250 250 250 50 Nyomás atiri 43 47 43 43.5 Olvadáspont Kr. S. C° . '. 98 69 75 63 Penetráció 0 C°-on 0 6 4 12 : 25 ,, 0 9 7 15 46 15 26 35 35 mennyiségén és töménységén kívül az alkalmazott hőfokkal, nyomással és a kezelés időtartamával befolyásolhatjuk. 25 Ezeknek az anyagoknak fizikai állapotát azonkívül még lényegesen befolyásolhatjuk, ha a reakciós anyagokhoz növényi olajokat, állati zsírokat és okjokat, ki vált képen halolajokat, z. sírsavakat, 30 vagy effajta anyagok feldolgozási maradékait adagoljuk. A reakcicsatyaghoz ezekből az anyagokból általában 25°/,-r.á] többet nem keverünk és gyakorlatilag, célszerűen 5—10%-os meni yiségben aí- 35 kalmazzuk. Ügy tapasztaltuk, hegy a kátrányok és aszfaltok könnyebben, már alacsonyabb hőmérsékleten lépnek reakcióba, míg a nyers földiokj és azok desztillélási maradékai magasabb he- 40 mérsékleten, így általában 2CC—220 C° fölött adnak jó egynemű terméket. Olajok észsírok alkalmazására a következő példákat adjuk meg: Gyantaadalékokkal a műanyag fizikai tulajdonságait, különösen a nyújtható- so ságát kedvezően befolyásolhatjuk. Ezek az anyagok a reakcióban ugyancsak részt vesznek és az ezeket tanalmazó műanyagok is jó egyneműek. Elfajta adalékként alkalmasak pl. még a montánviasz, 85 ozokerit, továbbá különösen jól alkalmazhatjuk a növényi gyantákat és gyantaokjokat. A cellulóza feldolgozásánál adódó ú. n. tall-ok jat is felluszi.álhal juk. Az adalékokat 25%-ig terjedő meni.ji- 90 ségekben alkalmazhatjuk. Ha a reakciókevertkhez alacsonyabb forrpontú olajtartalmú anyagokat használunk, akkor azokat a reakciós maradványtól elkülönítjük, mégpedig pl. vá- 95 kuumban végy vízgőzzel desztillálással. Az okjok egy részét akként is kinyerhetjük, ahogy a nagynyomású és nagy hőmérsékletű kész reakciós terméket a készülékből kifuvat juk és emellett a gázok- íoo kai tovaragadott olajgőzöket kondenzáljuk.