122633. lajstromszámú szabadalom • Berendezés billenőfeszültségek létesítésére
122633. tunk, melynek a (2) csővel pontosan párhuzamosan vezérelt további (8) tpltpcsöve van. Effajta berendezés azonban, további eszközök nélkül a következő oknál fogva 5 használhatatlan: Miként ismeretes., az, elméletileg1 , lehetséges . erősítőtényezőt — ami- az áthatás reciprok értéke — erősítőesővel akkor érjük el,, ha a csőnek a változó V ezérlőrácsf őszült ség ellenére ál-10 landó anódárama van. Mármost, hogy a (3) kondenzátoron lineáris időlkitérítőíeszültséget állítsuk elő, a (2) és (8) csöveknek kifejezetten telítéses karakterisztikájúaknak kell lenniök. A közvetett 15 fűtés előnyeinek a kihasználása végett a. (2) 'és (8) csövekként pentodákat, tehát igen kis áthatása és nagyságrendileg 4000 erősítőtényezőjű csöveket használunk, melyeknek a lírekvenciaszabályozó ve-20 zérlőrácsfeiszültsöge pontosan egyidejűleg és azonos értelemben változik. A két pentóda sorbakapcsolásának következménye, hogy a: ráesfeszültségeknek egymástól való csekély eltérése igen lényegesen eltérő 25 anódifesízültségekot eredményez. Pl. (1) áramelosztóra 500 voltot kapcsoltunk a (2) és (8) csövek erősítőtényezői 4000-et tesznek ki és a (8) cső rácsíeszültsége a (2) cső rácsfeszültségétől csak 0.1 volttál 30 különbözik, akkor, ha állandó áramot, tehát a (3) kondenzátor feltöltőszakaszát tételezzük fel — 400 voltnyi anód feszültségváltozást jelent, a berendezés tehát a Fzinkronizmusból kiesnék éis nem szolgál-35 tatna többé billenőfeszültségeket. Azonban már lényegesen kisebb rácsfeszültség -eltérések is igen zavaróan jelentkeznek, miért azok révén a Í3) kondenzátor fegyverzeteinek a földdel szembeni poten-40 ciálja megváltozik, ami a részarányosiságot zavarja. A találmány értelmiében e hátrányokat úgy küszöbölik ki, hogy a (3) kondenzátort két sorbakap'Csolt egyes kondenzátor-45 ból alakítjuk ki, melyek középpontját a feszültségelosztő középpontjával kötjük össze. Mindenegyes részkondenzátorboz további külön kisütőcsövet alkalmazunk, melyek közül az. egyiknek a gyújtását a 50 másiknak a gyújtása hozza létre. A 3. -v ábra kiviteli példát imirtat: A (3) részkondenzátor a (4) csövön, a (3') pedig a (4') csövön át sül ki. A (4') cső az . (X) feszültségelosztóról levett állandó negatív 55 rácselőfeszültséget kap, mely akkora, hogy a (4) és (4') csövek azonos anódfeszültsége mellett a repiilőkatódával ellátott (4) tiratron már gyújt, míg a (4') cső még zár. Ha a. (4) cső gyújt, akkor a (3') kondenzátor kisütőáratmától a (9) ellenál- 60 láson létrehozott feszültségesés a (4') cső rácsán pozitív impulzust vált ki, iigyhogy ez is gyújt és a (3') kondenzátort kisüti. Emellett a (4) cső ráesvezetékéibe az (8) szinkronizálófeBzültsóget iktathatjuk be. g ä A (7) terelőlemezek így igen pontosan részarányos feszültsógeket kapnak, mert kisebb eltérésiek a (2) és. (8) csövek rácsfeszültségeiben nem hatnak az elméleti erősítőtényezővel sokszorozva, mert az 70 áramok a feszültsógelosztó középpontjától a kondenzátorok közé vezető hozzávezetésen át kiegyenlítődhetnek. Mindenesetre meggondolandó az ilyen berendezésnél, hogy .a (8) eső rács- és er- 75 nyőzőrács feszültségeinek a létrehozásához szükséges elem vagy hálózati csatlakozó berendezésnek a földdel szemben megint kapacitása van. Igen nagyfrekvenciájú billenfeszültségeik előállításánál, 80 vagyis igen kicsi billenőkondenzátorok használatánál, .a (3') kondenzátort a határesetben 0-ra csökkenthetjük, míg a (3) kapacitásnak egyenlőnek kell lenni a (8) cső katódájának káros földkapacitásával. 85 Természetesen a tiratron helyett egyéb, önmagukban isimért kisütőkésiZiüléket pl. elektrocsöveket is használhatunk. Tiratron használata, esetén azonban a (4) „vezérlő cső"-nél repülőkatóida használata különö- 90 sen előnyös, mert az igen pontos gyújtásindítást ós jó ionmentesítést eredményez. ÉPP így a (9) ellenállásnak, a használata különösen előnyös, mert az egyrészt az első kisütő áramlökiést és ezzel együtt az 95 ionmientesítéisi időt mindkét kisütő'csőre egyidejűleg korlátozza és azonkívül a. (4') „vezérelteső" vezérlő .szerveként működik. Eme alapvető felismeréseik után felvetődik az a, kérdés, hogyan lehet a berende- 100 zóst egyszerűsíteni, kiváltképen a csöveik megtakarítása révén. A 4. ábrán feltüntetett berendezés, melynél a (4, 4') k:isütőcisövek kézenfekvő egybefoglalása van feltüntetve, mindenesetre, alkalmatlan, 1C5 mert a kondenzátorok egyenlőtlenül sülnek ki úgyhogy, megint az 5. ábra szerinti részarányos feszültséggörbék keletkeznek. (3'f) a (3') kondemzátorrhoz, (3f) pedig a (3) kondenzátorhoz tartozó feszültség-. 110 görbe. Ezzel szemben a, 6. ábra értelmében csupán egyetlenegy. (2) töltőcsővel kijöhetünk, mely ekkor a (3)' és (3') billenőkondenzátorok között fekszik. A Braun-féle
