122612. lajstromszámú szabadalom • Ipari kemencék mennyezete

2 132612. szerűen úgy, hogy a megsérült téglasorra falazótégla-sort rakunk. Felfüggesztett mennyezeteknek a tartóhevederekneík kinyúló téglákból készítése azzal a további 5 előnnyel jár, hogy a hordszerkezet a tartóheveder-téglák vógdarabjaihoz oly Diódon csatlakoztatható, hogy ai hordszerkezet vasrészei a tartóheveder mennyezetmezőire felrakott szigetelőrétegből kinyul-10 nak. A hordszerkezet vasrészei ily módon el vannak vonva a, szigetelés behatásától és nem melegedhetnek fel oly hőmérsékletig, melynél reve képződik. A találmány szerinti, felfüggesztett 15 tartóhevederes mennyezetek sík- vagy donga alakúak lehetnek. Az első esetben a tartóhevederek egyenes vonalban elhelyezett, párhuzamos ütközőfelületű, ékalakú téglákból állnak, melyek sík bolto-20 ziaí.okat támasztanak meg. A donga-alakú födémeknél mind az ívalakú tartóhevederek, mind az ezek között fekvő födémszakaszok oly téglákból, amelyeknél az egymással szembenfekvő oldalfalak mind-25 két párja ékalakúan összefnt, úgy vannak összerakva, hogy minden tégla egyrészt a kemence egymással szembenfekvő oldalfalai között kifeszített ívnek, másrészt a tartóhevederekkel megtámasztott sík bol-30 tozatnak eleme. E sajátos kialakítás folytán a födémnek úgy hossz-, mind harántirányában oly nyomóerők lépnek fel, amelyek hézagok keletkezését meggátolják. Bázikusan kikészített kemencéknél 35 ez tetemes előnyt jelent, mert a bázikus kövek, a tapasztalat szerint, hézagok esetén, igen gyorsan tönkremennek. A rajz a találmány szerinti födém két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. 40 Az 1. ábra sikfödém hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszete. A 3. ábra dongaalakú födém hosszmetszete, a 45 4. ábra keresztmetszete. Az 5. ábra a tartóhevederek rugalmas megtámasztását tűnteti fel. A 6. ábra kopás után kijavított födémrészlet. -50 Az 1. ábra szerinti sikfödémnél a vízr szintes tartóhevederek, egyenes vonalban, egymás mellé sorakozó (1, la) téglákból állnak, ámenek, párosával, a rajzon fel nem tüntetett tartóállványról lecsüngő 55 (2) huzalokon vannak megerősítve. A homlokfalak, mielyekkel a kopárok ütköz- ! nek, párhuzamosak, míg a két oldalfal felfelé konvergál úgy, hogy minden egyes kopár alakja, egyeiilősaárú, csonka ék. A felfüggesztett (1, la) tóglapárok a tartó- 60 hevederek közötti mennyezetmezőket alkotó síkboltozatok ékalakú (3) köveinek gyámfalai. Az ékalakú (3) téglák, célszerűen, vékonyabbak és tetemesen rövidebbek, mint a gyámfalkíént szolgáló (1, la) 65 téglák úgy, hogy a gyámfalaknak ama végrészei, amelyekhez a hordszerkezet csatlakozik, a sikboltozatra felrakott (4) szigetelőrétegből bizonyos dánabbal kinyúlnak. Ily módon a felfüggesztés vas- 70 részei elj vannak vonva a (4) védőréteg szigetelő hatásától és nem melegedhetnek fel reveképződésig. A (3) téglák, éppen úgy, mint a gyámfalként működő (1, la) téglapárok, a hol- 75 tozat-szakaszok szélességétől függő oldalnyomás hatása alatt állnak. Hogy veszedelmes feszültségek fellépésének feltétlenül elejét vegyük és hogy a függő téglák túlságos megterhelését meggátoljuk, a 80 tartóhevederek távolságát, előnyösen, 500— 700 mm-nek vesszük. A tartóhevederek e távolságánál azok ÍX nyiróerők, amelyekkel a síkboltozatrészek a gyámfalakra hatnak, oly csekélyek, hogy a födém végein 85 elrendezett, két tartóheveder egyszerű eszközökkel megtámasztható. A 3. és 4. ábrák szerinti, boltozott födémnek ívalakú tartóhevederei vannak oly felfüggesztett (5, 5a) téglapáirokból, 90 amelyeknek homlokfalai le- és oldalfalai felfelé konvergálnak. A tartóhevederek közötti boltozatszakaszok csonka hasábalakú (6) téglákból vannak összerakva, A tartóhevedereknek a födém két végén 95 való megtámasztása Tel cl felfüggesztett boltszékek és az oldalfalak közé helyezett (9) tartók közé szorított (7) azibesztzsinórokat alkalmazunk (5. ábra). A (7) azbesztzsinórok rugalmas gyámfalat alkotnak, 100 mely a födém hőokozta kiterjedésénél, üzemben, könnyen összenyomható, miáltal túl nagy feszültségek fellépését elkerüljük. A födém felépítése, mintaállvány felhasználásaival, úgy történik, hogy úgy a 105 tartóheveder-téglák, mint az ezek között fekvő mennyezetmezőkben elrendezett, ókalákú téglák sxílyát a mintaállvány teljesen felveszi és a hordszerkezet (2) drótjai lazán lelógnak. A mintaállvány eltávolitá- no sánál tehát a födém ereszkedik, mimellett a födémnek mind hossz-, mind harántirányában a hézagok záródására irányuló erők lépnek fel. Ha a födémet magnezitvagy krómnaagnezit-téglákból készítjük, 115 akkor bordás vaslemezeket vagy huzalrácsokat helyezünk a hézagokba, mely