122596. lajstromszámú szabadalom • Távcsőszemlencse

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #Q|,f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122596. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — Z. 2207. ALAPSZÁM. Távcsó'szemlencse. Carl Zeiss gyári cég 1, Jena. A bejelentés napja 1938. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 2á-ike. A találmány távcsőszemlencse, mely-1 nek három egymástól levegővel elválasz­tott gyüjtőtagja van, melyeknél az egy­mástól! távolságok összege a szemlencse 5 gyújtótávolságának legfeljebb halmada es amelyek közül a szemoldali tag egy­, szerű lencse, a középső tag ragasztó­réteget tartalmaz és e tagnak táxgyoldali lencséje, valamint a táigyoldalx taggal 10 szomszédos lencse gyüjtőhatásúés a két lencse közül legalább az egyiknek felülete . ragaszfelület. Ilyen szemlencsének ekkor, ha a gyüjtőfénytörőerőket túlnyomóan a szemoldali részekhez rendeljük és külö-15 nősen ha e szemoldaíi egyeslencsének aránylag nagy fénytörőerőt adunk, ama ., gyakran kívánatos tulajdonsága van, hogy a kimeneti pupillának a szemlencse szemoldali külső felületétől való távol-20 sága a szemlenese összgyujtó távolságá­hoz képest aránylag nagy. Ha a szemlencse szemoldali felületének görbületét az adott határokon belül válaszíjuk, akkor ama feltételeknek meg-25 felelhetünk, amelyeket a kép javítására, az optikai tengelyen kívül, kívánunk, feltéve, hogy a találmány szerint a szem­oldali felületének olyan görbülete van, mely e lencse fénytörőereje és e fény-30 törőerő negatív értéke között fekszik, ha továbbá a ragaszfelületek fénytörőerői­r nek algebrai összegéből, amelyek a kö­zépső és a tárgyoldali tagnak említett gyűjtőlencséihez tartoznak, legalább a 35 tizenegy huszadrész a ragaszfelületek egyikéhez tartozik és ha ez összegnek abszolút értéke nagyobb, mint a két lencse egymásfelé fordított felületek gör­bületének abszolút értékeinek összege. A ragaszfelület fénytörő ereje alatt értjük 40 az egymással összeragasztott lencsék fénytörőszámainak különbségéből kiadó­dó hányadost, osztva a ragaszfelület görbületi sugarával. Efénytörő erőgyüjtő ragaszfelületnél pozitív és szóró ragasz- 45. felületnél negatív. A*kimeneti pupillának a szemlencsétől való különös nagy távolságának elérésére továbbá előnyös, ha a szemlencse középső tagjának szemoldali külső felülete dorn- 50> ború felület, melynek fénytörőereje cél­szerűen e tagnak fél fénytörő er ej ével egyenlő és ha a szemlencsének középső tagja egy szélű lencse. A képnek, külö­nösen a komahibának javítását, az optikai 55-tengelyen kívül, megkönnyítjük, ha tárgy­oldali tagnak három egymással össze­ragasztott lencséből álló tagot haszná­lunk, melynek középső lencséje előnyösen szórólencse. Másrészt a szemlencsének 60-egj'szerű szerkezetét, rézsútos nyalábok asztigmatizmusának jó kijavításával, ér­hetjük el, ha tárgy oldali tagnak egyszerű lencsét választunk, melynek tárgyoldali felülete olyan fénytörőerővel bír, mely, 65 célszerűen, legfeljebb az egész szemlencse fénytörőerejének negyede. A rajz 1—3. ábrája a találmány három kiviteli példáját metszetben tünteti fel kisebbített léptékben. E három példa 70 góctávolsága 100 mértékegység. Az első példa (1. ábra) két I és II. lencséből összeragasztott tárgyoldali tag­ból, a III egyeslencséből alkotott középső tagból és a IV egyeslencséből alkotott 75, szemoldali tagból áll. A második példánál (2. ábra) a tárgyoldali tag az (V) egyes­lencséből áll, mely után a két (VI) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom