122585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekundéremisszióelektródával ellátott villamos kisütőcső előállítására

Megjelent 11*39. évi december lió 15-én. MA G Y A K K I RÁ LYI W^ö» SZABADALMI MRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122585. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. •— P. 9313. ALAPSZÁM. Eljárás szekunderé misszióelektródával ellátott villamos kisütöcső előállítására. N. V. Philips' Gloeilainpeiiíabrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi március hó 28-ika. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi március hó 30-ika. A laláimány eijáiás szekundéi emiszszióelekti ódával, azaz oly elektródával ellátott villamos kisütöcső előállítására, mely felületének legalább egy részén 5 primérelekionáram íelcsapódásánál szekundérelektr ónokat könnyen emittáló anyagból van; a találmány továbbá ez eljárás szerint előállított kisütccső. Szabadalmi leírásokban és publikáló dókban isíneitettek már oly anyagokat, melyek e szekundér emisszióelektr ódák számára alkalmazhatók; ezekben főleg az alkáli- és földalkálifémekiől, valamint ezek oxidjairól, pl. a bárium, stroncium 15 és cézium fémekről és ezek oxidjairól, valamint a magnézium és alumínium fémekről volt szó. Ezeket az elektródákat általában igen könnyen a primérkatódák számára ismeretes előállítási eljárásokkal 20 vagy akként állíthatjuk elő, hogy primérkatódáról a hatékony fémet tartalmazó anyagot a szekundéremissziöelektrcdáia f elgőzölögtél j ük. Ezzel kapcsolatosan számos vizsgálatot 25 végeztünk és azt találtuk, hogy kitűnő eredményeket a találmány szer inti eljíiís alkalmazásával érhetünk el. A találmány szerint szekundér emisszióelektr cdával ellátott villamos kisütccsőben ezen az 30 elektródán az alkáli-, földalkálifém, magnézium vagy alumínium, vegyületéből álló hatékony anyagot úgy létesítjük, hogy más elektródáról ezeket, a szabad fémet nem tartalmazó vegyületeket 35 extrémvákuumban ál gőzölögtél] ük vagy pedig egy vagy több ilyen fémet vagy ezek vegyületeit elégségesen raty nyomású gázközegen átgőzölögtetjük; az esetben, ha magát a femet elgőzölögtetjük, ezt oly gázközegen át foganatosítjuk, 4

Q mely a fémmel reagál és a szekundéremisszióelekfródán vegyületet alkot; a gáznyomást ekkor oly magynak keli választanunk, hogy ez a vegyület tényleg létrejön és nem csupán fémtükör képző- 45 dik. Fémvegyület eigőzölögtetésénél reagáló vagy közömbös, pl. argonból vagy nitrogénből álló gázközeget alkalmazhatunk; az előbbi esetben ekkor a szekundéremisszioelektiódán más vegyület kelet- 50 kezik, mint az átgőzölgött vegyület, az utóbbi esetben pedig a bevonatot maga az átgőzölgött vegyület alkotja. E vegyületek átgőzölögteiésénél esetleg reagáló gázközegben az alkalmazott gáz nyoma- 55 sának nem kell oly nagynak lennie, mint maguk a fémek átgőzölögtetésénél. Ugyanis azt találtuk, hogy ilyen módon tetemesen jobb szekundér emissziót kapunk, mint az esetben, ha a fémeket, eset- QQ leg vegyületekkel keverten, extrémvákuumban hevítjük, amitalán összefügg azzal a befolyással, melyet a szekundéremisszióelektródák borításainak anyagszerkezete a szekundéremisszió íulejdon- 65 ságokra kifejt, A találmány szerinti eljárást különböző módon foganatosíthatjuk. Az egyik foganat ősit ási mód szerint szekundéremisszióelekíródával ellátott kisütccső- 70 ben mí's elektródán alkáli-, földalkáli-, magnézium- végy aíumíniumforrást alkalmazunk, mely a fémből vagy könnyen bomló vegyületből van és miután a csőbe