122584. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132584. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — P. 9303. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilamperifabrieken cégr, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi március hó 22-ike. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi március hó 25-ike. A találmány villamos kisütőcső, mely szekundéremiasízióelektródát, azaz oly elektródát tartalmaz, melynek felülete legalább egy részét oly anyag borítja, mely-5 bői primérelektronok felesapődása szekundórelektronokat könnyen válthat ki. Az irodalom számos ilyen tulajdonságú anyagot említ. A szabadalmi leírások és publikációk legnagyobb részében fémek-10 ről, valamint alkali- és föl dalkalif érnek vegyületeiről van szó; gyakran alfcalmazoitt anyag a céziumoxidhoz adszorbeált fémes: cézium. Ezzel a tárggyal kapcsolatosan beható 15 vizsgálatokat végeztünk és azt találtuk, hogy a szekundéremisszió tekintetében egyáltalán nem; közömbös, hogy vegyületeket vagy fémeket használunk, hanem hogy igen nagy szekundéremissziót csu-20 pán úgy érünk el, hogy a találmány szerinti villamos kisütőcsövet alkalmazzuk, melynél a szeikundóremisszióelektróda felületének legalább egy részét 1 mikronnál nem nagyobb vastagságú réteg borítja, 25 mely alkali-, földalkali- vagy földfémeknek szabad fémet gyakorlatilag nem tartalmazó egy vagy több vegyületéből van. Alkálifémeken itt a litium, nátrium, kálium, rubidium fémeket, földalkálifémeken 80 a kalcium, sztroncium, bárium és a jelen esetben ezenfelül a berillium és magnézium fémeket és földfémeken az aluminium, szfcandium, ittrium, lantánium fémeket és a lantanidek (ritka földfémek) többi féméit, továbbá a cirkónium, titá- 35 nium, hafnium és tórium fémeket értjük. Ugyanis azt találtuk, hogy az az általánosan elfogadott álláspont, hogy a jó print ér emisszió jú anyagok a legjobb szekundéremissizójuak is, téves, hogy azon- 40 ban a legjobb szekundéremissziót csupán oly réteg alkalmazásánál érjük el, mely szabad fémet gyakorlatilag nem tartalmazó egy vagy több vegyületből van, azaz oly réteg alkalmazásánál, mely pri- 45 méremittállókiént teljesen alkalmatlan lenne. Ezen a felismerésen továbbépítve, a találmány oly rétegek alkalmazásában van, melyek szabad fémet gyakorlatilag nem tartalmazó vegyületekből vannak és 50 melyek csekély vastagságúak, ami szükséges, minthogy az ilyen rétegek vezetőképessége a szabad fémet többé vagy kevésbé tartalmazó rétegek vezetőképességénél kisebb. 55 Ámbár a fenti célra különféle anyagok jönnek tekintetbe, előnyösen az alkalivagy földalkalifémeknek oxidjait vagy halogenidjeit alkalmazzuk, mint pl. a báriumoxid, céziumoxid, nátriumklorid, ká- 60