122578. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú erősítő

1Ü2578. 9 kapcsolatosak, a két (18, 19) anód pedig egymással összekötött és az ohmikus (20) 'ellenálláson, valamint a csatolást megszün­tető! (21) fojtótekercsen át a inagyfeszült­f) ségű (4) áramforrással vannak sorba kap­csolva. Az ohmikus (20) ellenállás és a csatolást megszüntető (21) fojtótekercs ösz­szeköttetése a csatolást megszüntető (22) kondenzátoron át földeit. A két (18, 19) 10 anód közös pontja a lehetőséghez képest reakitancia- (főleg imduktancia-) mentes (24) rácsellenállássál sorosan kapcsolt (23) kon­denzátoron át a (26) cső (25) katódjával kapcsolatos. A (24) ellenállásinak és la (23) 15 kondenzátornak csatlakozási pontja a (26) cső (28) vezérlőrácsával kapcsolatos, cél­szerűen a további kis ohmikus (27) ellen­álláson át. A (26) cső (29) anódja a (4) áramforrással a (30) induktancián át kap-20 csolatos és közvetlenül kapcsolatos a végső (32) cső (31) vezéri őr ácsával is, A (26) cső (25) katódja a frekvenciát megkettőző fokozat (14, 15) csöveinek katódjaival kap­csolatos. A (32) cső katódvezetéke kapa-25 citással shuntölt (33, 34) előfészültségét adó elienáilás-remdszert tartalmaz a (39) ka­tód és a (4) áramforrás pozitív végpontja között, míg a cső anód-köre a hangolt (35) kört tartalmazza, amely antennához 30 vagy egyéb (nem ábrázolt) terhelő körhöz csatlakozik. Távíró-adóberendezés esetén a (26) cső (28) vezérlőrácsa a (36) távíró­billentyűn vagy relén át akar közvetlenül, akár (a feltüntetett módon) a cső kukta-35 tására elégtelen negatív rácsfeszültséget adó kis (37) erőforráson át, a (26) cső (25) katódjával kapcsolható össze;. Távbeszélő­adóberendezés esetén a (24) rácsellenállási (a szaggatott vonallal feltüntetett módon) 40 nem közvetlenül a katódponthoz, hanem a (38) moduláló feszültségforráson ós a nega­tív rácselőíeszítést adó erőforráson át a (25) katódboz kapcsolható. E körök működését a 2. ábrával kap-45 csolatban ismertetjük, a billentyűzés vagy modulálás műveiletét egyszerűség kedvéért figyelmen kívül hagyva. Ha az (1) főosz­cillátor rezgésben van, akkor ennek anód­ján lényegileg szinuszosan változó feszült­•>< séghullám áll elő (2. ábra, a), amely hul­lám., pozitív hullámhegyei hirtelen, negatív fesizültséghegyeket, illetve völgyeket vagy impulzusokat létesítenek (2. ábra, b) a frekvenciát megkettőző fokozat (14) csövé­:f;5 nek áramából íolyólag a (18) anódon (ki­kapcsolt (19) anód feltételezésével). A fő­oszcillátorcső anódján előálló negatív fe­szültségi hullámvölgyek ugyanígy negatív hegyeket, illetve völgyeket vagy impulzu­sokat létesítenek a frekvenciát megkettőző 60 fokozat második csövének (19) anódján (2. ábra, c), kikapcsolt (18) anód feltételezé­sével). A főoszcillátor anódfeszültségének pozitív hullámhegyei okozta hullámvöl­gyek, illetve negatív impulzusok a főosz- 65 collator anódfeszültségének negatív hullám­hegyei okozta völgyek, illetve negatív im­pulzusok között középen állnak elő, úgy hogy a (18) és (19) anódok összekötőpont­ján kétszer annyi negatív impulzusból álló 70 sorozat áll elő1, mint amennyi a főoszcillá­tor frekvenciája. Ezek az impulzusok a (26) cső (28) vezérlőrácsába jutnak és en­nek (29) anódján hirtelen fellépő; erőteljes pozitív anódpotenciál-lökéseket létesítenék 75 (2. ábra, d). Ezek a lökések azért kelet­keznek, mert a (26) cső rácsán létesülő' negatív lökések ennek a csőnek az anód­áramát hirtelen megszakítják, tudva azt, hogy anódkörében viszont a (30) induk- 80 tancia van. A (26) cső ezen pozitív anőd­lökései erőteljesek és meredek oldalúak, mert áramot vezető induktív kör megsza­kítása révén gerjesztődnek, Ezek a pozitív lökések a végső (32) cső (31) rácsára jut- 85 nak és az ezein cső anódkörében levő, a fő­oszcillátor f rekvenciá j árnak kétszeresére hangolt (35) kör a «lemdítőfeerék»-hatás révén teljessé teszi a hullámalakot, feltéve, hogy szinkronná van hangolva, úg}^ hogy 90 benne közelítően szinuszalakú feszültség­hullám keletkezik. A (32) cső anódján elő­álló feszültségeket a 2. ábra (ie) görbéje tünteti fél, A hullámalak a szinuszosat még jobban megközelítővé tehető (2. ábra, f) 95 a végső antenna- vagy egyéb terhelő-körben. Az 1. ábrán a (14, 15) csövek fázis-meg­fordító csövekként működlnek, amelyek a főoszcíllátorból származó pozitív rácskilen­géseket lényegileg a megszakító (26) cső1 100 számára szükséges negatív lökésekké ala­kítják át. A 3. ábra az 1. ábra szerinti áramkör­rendszer egy célszerű módosítását tünteti fel, A (nem ábrázolt) főoszcillátor és az 1(5 1. ábra" (26) csövének megfelelő cső között — mely utóbbit, szerepére való tekintetteli, megszakítócsőnek nevezhetjük ----- itt egyet­len fázis-megfordító cső van, és a meg­szakító cső közvetlenül csatolt a végső, 110 illetve erőisítőcsőhöz. Ez az ábra az 1. áb­rával egyenértékűinek tekinthető, ha a (15) csövei eltávolítjuk és a (35) kört a máso­dik harmonikus frekvencia helyett az alap­frekvenciára hangoljuk. 115 A3, ábrán az anódhangoló (2, 3) kör a (nem ábrázolt) főoszcillátor-cső anódköré­ben van. Ez a hangolt kör a fázis-megfor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom