122576. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

4-1 »»St 6. . Páros számú, a 3. ábra szerinti rezo­' :) nanciaeíemnek egymásmellé sorozása ese­tén a palackaiaku külső vezető fenekébe —• amint az a 4. ábrán látható —• épúgy, 5 mint a 2. ábra szerinti foganatosításnál, a (19) rövidrezáió kondenzátort kell be­' helyezni, mely itt is hengerkondenzátor, pl. X/4 hosszú lehet. A 4. ábra továbbá azt is mutatja, hogy 10 mily módon csatoljuk a csövet valamely, ,a cső tengelyére merőleges irányban futó ^ ultranagyfrekvenciavezetékkel. Az (1) külső vezető ugyanis, a palacknyak nyi­tott végével, egy Lecher-rendszernek reá 15 merőlegesen fuio (2,9) vezetőjéhez csatla­kozik, amelynek második (öO) vezetője N a belső vezetővel, a (31) hüvelyen át, (32)-nél vezető összeköttetésben van. A belső vezetőnek az (1) külső vezető-20 bői kinyúló vége már most — amennyire ez a vég a két, (29) és (30) vezető között vagy a (31) hüvely belsejében fut — a (31) hüvellyel együtt rezonanciára han­golt elemér álkor, amely egy 1/2 hosszú 25 Lecher-rendszer-szakasszal egyenértékű. A két (29) és (30) vezető, amelyek kö­'•' zött a rezgés által a (4) belső vezetőn álló vagy mozgó hullámok gerjesztetnek, sugárzóveszteségek elkerülése céljából, 30 további (33) csőbe zárt. A kátédhoz való áramhozzávezetés az 1. ábra szerinti foganatosításhoz hasonlóan a (18) lapí­tott lábon át történhetik. Az 5. ábra a csőnek a (29) és (30) 35 vezetők tengelyére merőleges kereszt­metszetét mutatja, azoknak a csővel való csatolási helyén. Számos esetben fennforog annak a szükségessége, hogy a palackalakú külső 40 vezetőt földeljük, különösen mindazon esetekben, amidőn azt reflektorelrende­zésekkel, pl. tükrökkel szerkezetileg szi­lárdan egyesíteni kell. Minthogy a katód és a külső vezető között általában a zérus-45 tói nem nagyon különböző pozitív vagy negatív egyenfeszültség van, a katód, földelt külső vezető esetében, a földdel ;; szemben egyenfeszültséget kap. Az 1—5. ábra szerinti kivitelek ulíra-50 nagyfrekvenciás rezgések erősítésére való elektroncsövekké is könnyen átépíthetők. E célból —• mint azt a 6. ábra mutatja — !! a (6) katódot a (34) vezérlőrács veszi kö­rül, amely a (7) katódvezetékeket kon-55 centrikusán körülvevő (35) csőben foly­tatódik. A (7) és (35) részek egymással itt is Lecher-rendszert alkotnak, mely­'t' nek a (6) katód helyén feszültségi maxi­mum-helye van. Ezt a Lecher-rendszert a (4) belső vezető belsejébe hozzuk, mi- 60 mellett a (4) belső vezetőt és a (35) csö-^ vet akként rendezzük el, hogy a (4) belső vezető (5) rácsa, illetve ablaka a (34) vezérlcrácsot körülzárja. Továbbá a (35) cső és a (4) belső vezető közötti térben ßf> fémes (8) harántfalakkal arról is gondos­kodunk, hogy eme térben parazitarezgé­sek ne léphessenek fel. A koncentrikus (7) és (35) vezetők közölt gerjesztett rezgések a tértöltéshatároKs következte- 70 ben a (6) katódból a (34) vezérlcrácsoii és az (5) rácson, illetve ablakon keresz­tül a tulajdonképeni üreges rezonátorba belépő elektronáramot vezérlik. A (4) belső vezetőt — ugyanúgy, mint az elcző 7f. példáknál — a palackalakú (1) külső vezető veszi körül. A vezérlőrács vezér­léséhez szükséges nagyfrekvenciaener^iát a (7) és (35) részekből álló kettős vezeték útján a palacknyakon keresztül hozhat- so juk a cső belsejébe. A 6. ábra kapcsán leírt, ultranagy­frekvenciís rezgések erősítésére való be­rendezésből visszacsatoláson alapuló ön­gerjesztett generátort végy visszacsato- 85 lássál csillapításmentesített, illetve csök­kentett csillapítású vevőberendezést léte­síthetünk. Ez esetben pl. az üreges rezo­nátorban a palacknyak gyűrűrésén ke­resztüleltávozó ultranagyíi ekveiieiésrez- 90 gési energiának egy részét a (7) és (35) vezetők alkotta Lecher-rendszerhez ve­zetjük. E rezgési energiának az átveze­tése pl. akként történhetik, hogy meg­felelő ablakokon vagy nyílásokon keresz- 95 tül — pl. a gyűrűrésen át táplált — nagyfrekvenciaszórómezők jutnak a (7) és (35) vezetők képezte Lecher-rendszer mezőövébe és e rendszert mezőcsatolás­sal rezgésekre gerjesztik. JOO Szabadalmi igények: 1. A 118189. l.-sz. törzsszabadalom 1. igénypontjában meghatározott ultra­nagyfrekvenciájú elektromágneses­rezgések gerjtsztésére (keltésére, erő íos sítésére, vételére) való elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemez­ve, hogy a cső rezonátorát edény­alakú, belső felületén villamosan ve­zető üreges test (külső vezető) és az nt üreges test belsejében elhelyezett, külső felületén villamosan vezető test < (belső vezető) alkotja. 2. Az 1. igénypontban meghatározott elektroncső foganatosítási alakja, az- in

Next

/
Oldalképek
Tartalom