122573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas tömítőmasszák előállítására

2 122573 pedig ezek az anyagok a kaucsukot egyébként oldják vagy roncsolják. Enyvből és kaucsukból vagy kaucsukpótanyagoldatokból való, a kívánt tulaj;5 donságokkal rendelkező keverék, amelyből olajokkal, .zsírokkal, benzollal, benzinnel stb.-vel szemben tömítő anyagok és tarlányok előállíthatók, pl. a következőképein készíthető. 10 Bőrenyvet vízben és nitrogénbázisok (aminek és/vagy ammóniák), pl. ammonia, vizes oldatában néhány órán át duzzasztunk, amíg az enyv a vizes oldattal nem telítődött és maximális duzzasztása álla"15

potát el nem érte. Az edényt eközben állandóan zárva tartjuk, Az egy vet ezután vízfürdőbe visszük és. teljes oldódásig hevítjük. Ez aránylag alacsony, 30 fokon aluli hőmérsékletien sikerül. Ezután az armmo;2f) niatartalmú enyvoldathoz keverés közben íormáldehidoldatot adunk. Az ekkor bekövetkező vegyi reakció folytán jelentékeny felhevülés áll be. Az enyA7

feloldása, mindenesetre részben, 25 akként is történhet, hogy azt víz hozzáadásával vagy e nélkül is vízfürdőben melegítjük és a vizes oldatot a nitro génbázishoz, illetve ez utóbbit és a vizet utólagosan adjuk hozzá. Ehhez csatlakozóan aldehidet 80 adunk be. Az enyvet állandó kavarás közben hűtjük, nehogy a falazatokon idő előtt zselatinizálódjék. Egy másik edényben bomlékony alkat-35 részeitől oentriiugálás és ammóniatartalmú vízzel, való egyidejű kimosás révén tisztított, 6()o/o kaucsuktartalmú kaucsuktej pl. 150 részét 100 rész vízzel való keverés útján hígítjuk. Ezt a vizes kaucsuktejet, i*'' amelyet kis mennyiségű ammóniával stabilziállunk, lehetőleg ugyanarra a hőmérsékletre hozzuk, mint az cnyvoldatot. Az egyesítendő két alkatrész hőmérsékletei célszerűen 50 fokon alul vannak, mert kau-45 csukoldatok magasabb hőmérsékletekkel szemben érzékenyek és ilyen magasabb hőmérsékleten nem kívánatos párolgási veszteségek adódhatnak. A két keverék hőmérséklete célszerűen 20 és 30 fok között 5<> van. Az alkatrészek sima egyesülésére kb. 2—3 fok hőmérsékletkülönbségek befolyással nincsenek. Nagyobb hő'mérsékletkülönbl-. ségek a kaucsukdiszperziónak a koagulálásra való nagy hajlamossága miatt kedve-55 zőtlenül hátinak. Az enyvoldatot és a kaucsuktejet, amelyek mindketten pl. 24 fokra vannak beállítva, egymással állandó kavarás közben egyesítjük és azok a tömítőimasszát adják. A koagulálás elhárítására ajánlatos, ha az 60 enyvoldatot adjuk a kaucsuktejhez. A tömítősizer pl. a következő összetételű: 20 rész víz, 25 rész vizes 25<>/o-os ammoniaoldat, 10 rész bőreuyv, 65 30 rész vizes 30<yo-os formaldehidoldat, 15 rész 600/o-os latex-koncentrátum, amelyet higroszkópos és bomlékony alkatrészeiből oentrifugálás és ammóniatartalmú vízzel való egyidejű kimosás ré- 70 vén megszabadítottunk. A tömítőmassza mindenkor kívánt tulajdonságaihoz és a felhasználási célhoz képest a massza alkatrészeinek aránylagos mennyiségeit változtathatjuk. Ha az ammo- 75 niaadalékot a formaldehidtartalomhoz viszonyítva fokozzuk, a lömítőszer viszkozitása csökken, egyidejűleg azonban a keményítés is gyengül, A pl. papiroson létesített hártya ekkor kevésbbé szilárd és ke- 80 vésbbé tömít petróleummal, olajjal, stb.vel szemben. Ha a i'ormaldehidádalékot az ammoniaadalékhoz viszonyítva növeljük, nlagyobb viszkozitású tömítőiszert kapunk és ezzel kapcsolatosan aránylag nagyobb 85 ellientállóképességűvé válik a belőle készített film olajjal, petróleummá!], benzollal, stb.-vel szemben. A lömítőszer zárt tartányokban heteken át eláll anélkül, hogy a belőle készített 9° hártya ellenállóképessége tekintetében változást szenvedne. Huzamosabb tartósságot érhetünk el, ha az elkészítés után egy vagy néhány nappal a használt aldehid vizes oldatának további mennyiségét ad-95 jük hozzá kavarás közben, amihez pl. 15°/o-ot használhatunk. Időközben az intramolekuláris átalakulás annyira ment végbe, hogy a keverék formaldehid további mennyiségének felvételére isméit képies 100 anélkül, hqgy káros változás bekövetkeznék. Az ismertetett módon kapott tömítősaer kb. 21 fok hőmérsékletig folyékony marad és kb, 18 fokon vagy ezen alul 1<J

5 zselatinizálódik. A zselatinizálódási hőmérséklet azonban az összetételtől függően még alaccsonyabb is lehet. Övatos, kb. 24—25 fokra történő, lassú felhevítés: révén a szilárd massza újból folyékonnyá 110 tehető. Az újbóli elfolyóisításnál nagyobb viszkozitást kapunk alacsony hőfokokon, pl. 23—24 fokon és megfelelőien alacsonyabb viszkozitást valamivel ín ágasabb hőmérsékletekem, pl. 28—30 fokon. Ebben az 115 állapotában a tömítőszer kiválóan alkal-