122566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés agglomerált tüzelőanyag előállítására

2 1225G«. metrikus állapotok szerint 200—350 C° között változnak. A hőmérsékleteket a kívánt helyeken elhelyezett pirométerek jelzik. .5 A meleg hatása alatt a konstituciós víz, távozik először, páraalakbaín, a (3) vezetéken át, ezután távoznak a gőzök alakjában felszabaduló könnyű faecetsavas termékek, amely gőzöket az eset szerint visz 10 szanyerhetünk — vagy nem —, hogy bármely tetszőleges hasznos célra szolgáljanak. A faecetsavas termékek felszabadulása exothermikus reakciót idea elő, amelyet a 15 művelet folytatásához használunk fel, amely műveletet a kátránygőzök megjelenéséig folytatunk; e gőzöket neim távolítjuk el, hanem azok a kezelés alatt álló anyagban maradnak. 20 Ebben az időpontban az anyag barnába játszó vörös szén állapotban és készein van a második szakaszhoz, az aprításhoz. Ha a kezelendő anyagok, mint pl. fűrészpor, növények, levelek, füvek, magvak, 25 maghüvelyek és általában bármely eellulózetartalmú anyag aprított, finom állapotban van, a hőkezelési műveletet egyetlen szakaszban végezhetjük, azonban: a végeredmény a hozam és minőség tekiu^° tétében neon oly jó, mint a két szakaszban! végzett hőkezeléssel -Második szakasz: aprítá,s. A (2) elő-íszenesítő kemencéből kilépő anyag, bár barna, nincs még a, itulajdon-35 kópeni szénállapotban, hanem a rostok szétesési állapotában van, mely eléggé előrehaladott ahhoz, hogy annak aprítását lehetővé tegye. Az anyag ezután a (4) aprítóba esik, 40 amely azt porrá aprítja, homogénné teszi és az anyagnak nagymérvű megosztása által megkönnyíti a következő művelete kot: Az anyagnak a ,(4) aprítóba való beesése 45 pillanatában tetszésszerint és azon alkalkalmazás szerint, amelyre a szén szolgálni hivatva lesz, alkálisók (mint pl. nátriumsók) változó mennyiségét adjuk hozzá (vagy nem), mely sók bizonyos gázok fej-53 lődését elősegítik és a szénhidrogénekkel való vegyületeik által a szén reaktivitását növelik. Bizonyos esetekben célszerű lehet a növényekbe ásványi szeneket (mint pl. kő-55 szenet és barnaszenet) és tőzeget is bevinni, kevert szén előállításához, Ezekben az esetekben, miután a bevicíndő elemek százalékos mennyiségét megállapítottuk, azokat bensőleg keverjük a» növényekkel, akár az aprítás előtt, 60 akár közben, akár után; előnyös azonban a műveletet az aprítás közben végezni, mert a keverék bensőségesebb. A kezelési folyamat ugyanaz marad, ezen keverékek után, mint egyedül a növények számára. 65 Harmadik szakasz: végső szenesités. A kezelés alatt álló anyag, a (4) aiprítóbam és az (5) elevátorban való haladása közben lehűl, ami az exothermikus reakciónak hirtelen megállását okozza; ez a 70 megállás kedvező a szénsulyban való' hozamra ós bizonyos éghető gázoknak a képződésére. A (6) kemencének, amely az anyagot az (5) elevátortól kapja, az a feladata, 75 hogy az anyagnak — zárt térben való mérsékelt hőmérséklet által — egy csökkentett második exothermikus reakcióját bevezesse, mely rekació a végső szervesítést befejezi. S0 E csökkentett második exothermikus reakció hatása alatt, a szénhidrogének a szén (C) részekkel új vegyületeket képeznek, a szénhidrogéneknek magával ragadása ós veszteségei nélkül, amint az az 85 egyetlen-szakaszos és megállás nélküli szenesítésben végbemegy. Ennek következtében jobb a hozam a szénsulyban és dúsabb gázban. A (6) kemencéhez szükséges hőt a segéd- 90 tűzhely és a (2) kemence fáradt hője szolgáltatják. Negyedik szakasz: sajtolás. A meleg anyag, a (6) kemencéből kilépve, szénállapotban, egy elosztóba esik, 95 mely a kívánt alakú sajtolóformákkal bíró i(7) sajtót táplálja, amelyben az anyagot sajtoljuk, A melegen való sajtolás hatása alatt az egyensúly megbomlik, a sajtolóerő fcö- 100 vetkeztében, mely átalakul hővé a szénanyagban, melynek állapota teljesen módosul, hogy— a legvalószínűbb magyarázat szerint — kristályosodást képezzem és homogén, a víznél nagyobb fajsúlyú, töké- 105 letes elégésű és jelentékeny aktivitású szilárd anyagot szolgáltasson. Hymódon oly szénagglomerátot kapunk, mely az eddigelé alkalmazott agglomerátoktól yagy tüzelőanyagoktól igen eltérő lie jellegzetességeket, mutat. Külseje sima és fénylő; minden részében homogén; a vizet